Gazdaság

2010.01.08. 17:04

A belföldi piac a kiút a válságból

– Lélegeztető gépen él Magyarország a tavaly októberben kirobbant pénzügyi világválság óta – jelentette ki Róna Péter közgazdász azon a konferencián, melyet Filebics Magdolna, az Esélyek Háza vezetője szervezett a megyehét programsorozat keretében pénteken.

Meiszterics Eszter

A neves közgazdász azt mondta: az ország jelenlegi gazdasági helyzete csak kis részben a világválság következménye, valójában már húsz éve, a rendszerváltás óta hibás az a törekvés, miszerint a külföldi tőkét kell hazánkba hozni, mert az majd elindítja Magyarország gazdasági fejlődését – hangoztatta a szakember.

Róna Péter szerint a magyar gazdaságpolitika ma is abban a téves hitben él, hogy a kibontakozás kulcsa az export, a külkereskedelem, mondván ha majd idecsalogatjuk a külföldi tőkét, az létrehozza a vállalatokat, amelyek termékeit exportálni tudjuk. Ez azonban nem működik, mert a végeredmény az, hogy a tőke ára meghaladja azt a hasznot, amit a stratégiából ki tudunk termelni, azaz a belföldi piacok feladása az import aránytalan megugrásához vezetett.

A közgazdász azt mondta: a magyar gazdaságpolitika legfontosabb feladata a belföldi piac visszanyerése, ehhez pedig teret kell engedni a kis- és középvállalkozások fejlődésének. Ha ez nem sikerül, akkor a jelenlegi mechanizmusok alapján 4-5 éven belül az ország fizetésképtelenné válik.

Miszlivetz Ferenc szociológus szerint szintén utat tévesztettünk 1989-ben. – Rossz modellt választottunk, de van remény, viszont kevés az idő – foglalta össze a szociológus.

Miszlivetz Ferenc véleménye szerint a civil társadalom energiája, aktivitása, szerveződése, hálózata nélkül nem lehetséges igazán jól működő demokráciát és piacgazdaságot létrehozni, különösen ott, ahol a feltételek olyanok, mint hazánkban.



– Egy felmérés szerint a magyar emberek növekvő hányada vagy fél a demokrácia jelenlegi formájától, vagy nem képes vele azonosulni; elhagyatottságérzete van. Ezért húsz évvel a rendszerváltás után kellene Magyarországnak egy új társadalmi szerződés: meg kell teremteni a XXI. századi civil demokrácia etikai, politikai, intézményi és szellemi alapjait. A demokráciának csak alulról építkezve vannak esélyei, ehhez pedig társadalmi tudat- és magatartásváltásra volna szükség – hangoztatta.

Miszlivetz Ferenc ironikusan megjegyezte: a magyarok még a válságban is igen eredetiek, úgy fogalmazott: hazánkban eredeti válság-felhalmozás történik. Magyarország tekintetében ugyanis nemcsak gazdasági válságról beszélhetünk, hanem politikai, társadalmi, lélektani, pszichológiai válsággal is küzd az ország.

Ezek is érdekelhetik