Árkon folyik be a közpénz az állam zsebébe

Újabb fogást talált a törvényhozás az önkormányzatokon, ami nem csiklandoz, viszont pénzügyileg módfelett szorongat. Az illetéktörvény januári módosításával megszűnt az önkormányzatok díjmentessége. Évi százezres nagyságrendben fizethetnek a közhiteles tulajdoni lapokért a települések, ami sokat pályázók, beruházók esetében akár milliókra is rúghat.

Lengyeltótiban a belterületi vízrendezés II. ütemére készítik elő a pályázatot. A kérdéses árok rendbetételének sok feltétele van, az egyik az, hogy csatolják a huszonkét helyrajzi számhoz tartozó huszonkét tulajdoni lapot. Darabja 6250 forint.

– Az eszem megáll – egy kis levegővétel után így summázta a törvények önkormányzatokat sújtó változását Papszt Lajos polgármester. – Az önkormányzatok kapják sorban a feladatokat, kergethetik a lakosságot a rendőrségi közlekedési bírságok miatt, ide teszik az adóbehajtást, de eljárási díjat mi nem szedhetünk. Cserébe fizethetünk januártól, nem is keveset. A kisváros januárban már 270 ezer forintot költött el más hatóságoknál. A Szent János-árok rendezése miatt a vízügyi igazgatás lett gazdagabb százezer-nyolcszáz lengyeltóti forinttal, ráadásul az előre fizetett szolgáltatási díjért hatvannapos ügyintézés mellett kapnak szakvéleményt.

Az állam pénze egyik zsebből a másikba került, de rövidebbek a települések lettek. Pedig tudták volna máshová is tenni a kiadást.
– Hogy tudtuk volna-e? Miközben országszerte csődölünk? Ezer helye volna egy ekkora összegnek – fűzte hozzá Papszt Lajos.

Laki-Lukács Lajos, a megyei földhivatal vezetője a törvényhozás jóhiszeműségét vélelmezi a változás nyomán. A Takarnet nevű államigazgatási információs adatbázis használatát népszerűsítenék azzal a céllal, hogy az adatszolgáltatási igény túlsúlyát elvigyék az informatikai felhasználás felé. Lengyeltóti negyvenezret fizet ezért havonta.

– Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a hatósági ügyintézéshez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokhoz ingyen hozzáférjenek az önkormányzatok – mondta Laki-Lukács Lajos. – Ha papíralapon kérik, akkor a díjmentesség januártól már valóban nem érvényes. Lehet, hogy az ösztökélés kissé drasztikus, de az elektronikus ügyintézésé a jövő.



Mindezzel csak egy gond van, állapodunk meg Laki-Lukács Lajossal: az információ a Takarnetben megnézhető és közhiteles, de kinyomtatva már csak megnézhető. Hitelesítési záradék nélkül alkalmatlanná válik az adatok valódiságának igazolására. Így hagyatéki eljárásban, pályázatban használhatatlan.

Változtatni a jogszabály alkotóinak, a pályázatok kiíróinak, végső soron az államnak kellene. Gyorsan, hiszen a sok idő – az önkormányzatok a tanúi – sok pénz.