2015.02.04. 17:27
Szaktudás aranyáron: milliókat költenek a hallgatók képzésére
Mérnök, szerkezetlakatos, ács-állványozó, esztergályos – csak néhány azok közül a szakmák közül, amelyekben betöltetlen álláshelyek sora várja a jelentkezőket a nagy munkanélküliséggel küzdő Somogyban. Az állandósult mérnökhiány megoldására nemrég összefogott több vezetői ipari cég, de a többi területen kevés az esély a szakemberhiány csökkenésére.
Egyfelől kevésbé csábítóak a hiányszakmák, másfelől a pályakezdő szakemberek sem maradnak itt, hanem az iparilag fejlettebb régiókban, vagy mindjárt külföldön kamatoztatják az itt megszerzett tudást. Lényegesen több pénzért, mint amennyit a régió cégei kínálhatnának.
– Most 5-6 mérnököt tudnánk alkalmazni, de hosszabb távon akár 15 szakembert is felvehetnénk – mondta lapunknak Gerber András, a Kaposvári Videoton igazgatója. – A somogyi iparnak szüksége lenne a jól felkészült, tehetséges szakemberekre. Cégünk ezért is vállalta, hogy bekapcsolódik a gépészmérnökképzésbe.
A Videotonnál az első körben várhatóan 2-3 gépészmérnök-hallgatót fogadnak, akik a tanulás mellett a cégnél dolgoznak majd, s kezdetben a végzettségüknek megfelelő munkát kapnak. A diákok tandíját, utazási költségét és internetnet-előfizetését is a cég állja, s laptopot biztosítanak számukra. Személyenként félévente közel 300-400 ezer forint kiadást jelent a vállalatnak, így a hét féléves oktatás közel három millió forintba kerülhet.
– A hiányszakmák között tartják számot az ács-állványozót, a bádogost, de kevés az esztergályos és a szerkezetlakatos is – emelte ki Agócs Attila, a kaposvári építőipari szakközépiskola igazgatója. – Nemcsak a szakmunkásképzés erősítésére, hanem a felsőfokú oktatás bővítésére is nagy szükség van. Sokan reménykednek abban, hogy sikeres lesz a gépészmérnökképzés. Ha Somogy ezen a téren is biztosítja a humánerőforrást, akkor egyre többen helyi cégeknél próbálnak majd elhelyezkedni.
A mérnökök esetében nagy a csábítás, ismerte el Szalai Gyula, a Kaposvári Villamossági Gyár tulajdonos-ügyvezető igazgatója. S nem pusztán anyagi okok miatt telepednek le más városokban a somogyi pályakezdők, lényeges szempont a bizonyítási lehetőség. Ha egy kezdő szakembernek van munkája, látja a fejlődés lehetőségét – s nem mellesleg tisztességesen megfizetik a munkáját – úgy sokan egészen bizonyosan nem térnek vissza megyénkbe. Budapest, Győr, Kecskemét, Veszprém és Székesfehérvár a gyakori úticél, Szalai szerint a kaposvári gépészmérnökképzés remélhetően ebben hozhat elmozdulást.
– Mi három hallgató támogatásával számolunk – hangoztatta. – Úgy állítjuk össze a programot, hogy a nálunk töltött időt minél tartalmasabban töltsék el. A lakatos-, a forgácsoló-, illetve az alkatrészgyártó-üzemben is tapasztalatot szerezhetnek majd a fiatalok, s a tanulmány végén lehetőséget kínálunk nekik: az üzemirányításban vagy a tervezésnél kaphatnak munkalehetőséget. Lehetőséget ajánlunk, abban bízom, hogy ezzel minél többen élni kívánnak majd.
Lucz Géza, a megyei mérnökkamara elnöke kifejtette: lényeges, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlati oktatást is kapjanak.
A közel 250 főt foglalkoztató, tavaly mintegy 4,7 milliárd forint bevételt elkönyvelő nagyatádi Büttner Kft. is bekapcsolódott a somogyi gépészmérnökképzésbe. Büttner Tamás ügyvezető igazgató – a kezdeményezés fontosságára utalva – aláhúzta: a szakember utánpótlás biztosításában meghatározó kezdeményezésről van szó. A program sarkalatos eleme, hogy a hallgatók már az első pillanattól fogva egy-egy céggel állnak kapcsolatban, s helyi körülmények között ismerhetik meg az adott iparág jellemzőit. Az atádi cégnél három leendő mérnököt tudnak fogadni.
