Portré

2021.08.11. 17:31

Ma született 150 éve A néma levente szerzője, Heltai Jenő

Számtalan novellája, regénye és drámája mellett a mozi szót is neki köszönhetjük.

1871. augusztus 11-én született Pesten Heltai Jenő Kossuth-díjas író, költő, A néma levente és a Kató-dalok szerzője.

A művész önéletrajzában írt a pályakezdéséről.

„Apám azt szerette volna, hogy ügyvéd legyek, de én kedv nélkül jártam az egyetemre. Az első, nem nagyon dicsőséges alapvizsga után abbahagytam a meg sem kezdett jogi tanulmányaimat és tagja lettem az akkor született Magyar Hírlap szerkesztőségének. Szemérmes, félénk és ügyetlen fiú voltam, eleinte semmi hasznomat nem látták és a harmadik héten ki akarták tenni a szűrömet. Ez annyira elkeserített, hogy rettenetes cselekedetre szántam el magam, fölcsaptam humoristának.”

Heltai Jenőt könnyed és szellemes írásai, a nagyvárosi lét jellegzetes alakjait és hangulatát megörökítő romantikus és ironikus versei hamar népszerűvé tették. 1892-től A Hét című lap munkatársa volt, itt honosította meg a verses publicisztikát. Az 1890-es évek végén több budapesti lap tudósítójaként Párizsban élt, majd a Vígszínház művészeti titkáraként dolgozott. A századfordulótól kezdve jelentek meg novelláskötetei, köztük a Lou, a Scherzo, az Írók, színészek és más csirkefogók, a Színes kövek, és A tündérlaki lányok.

Történeteinek szereplői többnyire bohémek, gödröcskés állú, gömbölyű színésznők, kokottok, ártalmatlan kalandorok, reménytelenül szerelmes ifjak, komikus nyárspolgárok és vidám fiatalok.

Ugyanezek az alakok tűnnek fel regényei, Az utolsó bohém, a Family Hotel, a VII. Emmanuel és kora, valamint a Jaguár kisregényei lapjain is.

1902-ben tartalékos tisztként szolgált, 1903-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett. Az író érdeklődése viszont egyre inkább a színpad és a kabaré felé fordult. A szerelem, a megcsalás és a kalandok témáit körüljáró vígjátékait, amelyek Az asszony körül, Az édes teher, a Naftalin és A masamód címet viselik, több színház is műsorára tűzte. Kabaréjeleneteivel és dalaival a könnyű műfaj mestere lett. Ezenkívül az ő egyik úgynevezett kupléjának köszönhetjük a mozi szót, amely a nehézkes mozgófényképszínház átalakítása. Nagy sikert aratott továbbá Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához írt szövegeivel. A Kék tó, tiszta tó kezdetű dalt például mindenki ismeri.

Egy ideig a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője, majd a Vígszínház dramaturgja volt. Az I. világháborúban haditudósítóként hosszabb időt töltött Isztambulban. A háború után a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és az Athenaeum Könyvkiadó igazgatója volt. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia becsületrendet. 1929-ben a Belvárosi Színház, majd három év múlva a Magyar Színház élére került.

A fasizmus erősödése aggodalommal töltötte el, ezért a mesék világába menekült. Így született meg máig legtöbbet játszott darabja, A néma levente, amelyet 1936-ban mutattak be.

A második világháború alatt bujkálnia kellett, rövid időre fogságba is esett. 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották. 1949-ben ismét hosszabb időt töltött külföldön, elsősorban Londonban. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, de a kitüntetésnek nem sokáig örülhetett, mivel még abban az évben, szeptember 3-án meghalt Budapesten. Halála után jelentek meg töredékes visszaemlékezései Színes kövek címmel.

A Digitális Irodalmi Akadémia 2020-ban posztumusz tagjává választotta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!