Havi 47 500-ból él az adós, de megmarad a háza

Az adósságrendezési eljárásokat a székhelybíróságok, Somogyban a Kaposvári Járásbíróság tárgyalja. Eddig 12 adósságrendezési eljárás indult. A járásbíróságon kettőt megszüntettek, egy első fokon emelkedett jogerőre. Hat esetben került sor adósságrendezés elrendelésére jogerősen, jelenleg három ügy van folyamatban.

Ha megérkezik egy ilyen akta, amit beküld a családi csődvédelmi szolgálat, az legalább 20 centi vastag. Az adósnak öt, illetve meghosszabbítás esetén akár hét évig havi 47 500 forintból kell megélnie, de nem veszi el a házát a bank.

– A minimális vagyonnal, illetve rendszeres jövedelemmel rendelkező adós számára előnyös az eljárás, mert segítséget kapva a családi csődvédelmi szolgálattól, a magáncsőd törvény által biztosította kedvezményekkel lehetősége van arra, hogy optimálisan törlessze a részleteket –– mondta Kiss Ildikó, a Kaposvári Járásbíróság titkára. – Ilyenkor mindkét fél, a hitelezők és az adósok részéről is kompromisszumos megoldás születik. Ez azért jó az ügyfeleknek, mert így megmenthetik a lakóingatlanukat, és lehetőség van a családi csődvédelmi vagyonfelügyelő közreműködésével a vagyonukat úgy beosztani, hogy mentesüljenek az adósság alól és új életet kezdhetnek tartozások nélkül.

Szigorú feltételei vannak az eljárás megindításnak, a következő követelményeknek kell megfelelniük az adósoknak: 2-60 millió forint adóssággal rendelkezzenek, ebből legalább egy devizahiteles tartozás legyen, lakóingatlanukat jelzálog terhelje és meginduljon ellenük a végrehajtás. Ha a feltételeknek megfelelnek, a családi felügyelő kontrollja kiterjed az egész életükre.

– Az eljárás menete az, hogy először a főhitelezőnél, akinél a legmagasabb devizaalapú tartozás van, annál kell a kérelmet benyújtani a hitelszerződés tartozásának felmondása után 30 napon belül – folytatta Kiss Ildikó. – Ha a hiánytalanul kitöltött iratok mellett megfeleltek a törvényi feltételeknek és a főhitelező vállalta ezt a szerepet, megállapodást kötnek, ebben az esetben a bírósághoz nem jut el az ügy. Ha azonban a főhitelező nem vállalja az előírt szerepet, ha nem felel meg a kérelem a törvényi előírásoknak, hiányos vagy ellentmondásos, akkor a családi csődvédelmi szolgálat egyeztetésre hívja be az ügyfeleket. Ha az adategyeztetés nem vezet eredményre, illetve kiderül, hogy bármilyen köztartozásuk van az adósoknak, vagy az eljárás megindítása után további kölcsönt, hiteleket vettek fel, és ha az eljárás kimenetele kérdéses, ilyenkor szokták a bíróságra beterjeszteni az ügyeket. Ha megindítják az eljárást, vagyonfelügyelőt rendelnek ki, aki a családi csődvédelmi szolgálat alkalmazásában álló személy. Ő koordinálja az adósok kifizetését a következő öt évben. Külön bankszámlaszámot hoznak létre az adósoknak, minden jövedelmük erre érkezik, meghatározzák a minimális létfenntartásukra fordítható összeget, ez 47 ezer 500 forint, ennyit használhatnak fel önállóan, a többiről a családi csődvédelmi felügyelő rendelkezik. A fő cél, hogy a minimális törlesztőrészletet teljesítsék, de előtörlesztésre is lehetőség van, ha örökölnek, vagy más jövedelemre tesznek szert.

A magáncsődeljárások száma közel van az ezerhez

Az országos adósságrendezési nyilvántartás adatai szerint augusztus 17-ig 980 magáncsődeljárást kezdeményeztek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény alapján. Az eljárást kezdeményezőknek átlag 19 millió forintnyi adósságuk van. Ez ingatlan-, folyószámlahitel- és hitelkártya-tartozásból, személyi kölcsönből, illetve pénzügyi lízingszerződésből származó tartozásból áll. Az adósságrendezési eljárások közül eddig az illetékes bíróság 121 eljárásban utasította el a kérelmet vagy szüntette meg jogerősen az eljárást. Az eljárások közül eddig 175 esetben került sor a bírósági adósságrendezés jogerős elrendelésére, ezekben az egyezségek megkötésének előkészítése már folyamatban van. További 118 ügyben a kérelmet már benyújtották az illetékes bírósághoz, de döntés még nem született, 151 esetben pedig folyik a bírósági beterjesztés előkészítése.