Pandémia idején a virtuális térben csapnak le a csalók

Március 15. nem csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, de a fogyasztóvédelem világnapja is.. A Somogy Megyei Békéltető Testületnél elmondták lapunknak: 2019-ben 173, 2020-ban 176 beadványt kaptak, az idén pedig már 46 fogyasztói panasz érkezett hozzájuk.

Harsányi Miklós

Fotó: Lang Róbert

– A tavalyi beadványok többségét – közel százat – a termékek minőségével kapcsolatban kaptuk – közölte a Somogyi Hírlappal Csapláros Imre, a Békéltető Testület megyei elnöke. – A többi esetben egy-egy cég szolgáltatását kifogásolták a somogyi fogyasztók. Előfordult, hogy egy sérült plombának köszönhetően több tízezer forintos bírságot szabott ki egy társaság, s az ügyfél ezért fordult hozzánk. A lábbelik miatt továbbra is kiemelkedően sok panasz érkezik hozzánk. Elszakadt cipő, túl hamar elkopott talp, kiszakadt edzőcsuka: jellemzően ezekre panaszkodtak a vásárlók. 30–40 ezer forintos sportcipőkkel is jártak már pórul a somogyi vevők.

A járvány alatt megyénkben is sokan vásároltak online, s jó néhány somogyi megrendelő ráfizetett már a jóhiszeműségére. – Akadt olyan, aki okosórát rendelt, az árut kifizette a futárnak, ám csak a termék kicsomagolása után derült ki, hogy nem azt kapta, amit kért – mondta Csapláros Imre. – Ilyenkor rövidebb-hosszabb ügyintézésre van kilátás, s korántsem biztos, hogy a fogyasztó számára eredményesen ér véget a procedúra.

A szervezet megyei elnöke azt mondta: tanácsos utána nézni az online áruháznak a cégjegyzékben, illetve célszerű a társaság tevékenységéhez kapcsolódó vásárlói véleményeket, tapasztalatokat átböngészni mielőtt a virtuális kosárba helyeznénk a kiszemelt árut.

A szó elszáll, az írás marad

Visszatérő ellenőrzések, átfogó akciók és hatósági jelenlét: Csapláros Imre szerint lényeges, hogy a fogyasztók biztonságban legyenek. Bár a járvány miatt elrendelt legutóbbi szigorítások következtében felfüggesztették a személyes ügyfélfogadást, de a somogyi panaszosok telefonon és online is igényelhetik a szervezet segítségét.

– Ha boltban történt a vásárlás, akkor a vevő ragaszkodjon a jegyzőkönyv felvételéhez, fontos, hogy legyen írásos nyoma az ügyintézésnek – emelte ki. – Amennyiben ez elmarad, utólag nem lehet bizonyítani, hogy a vásárló milyen lépéseket tett. S az is kevés, ha valaki például ötször felhívja a kőművest az elmaradt munka miatt. Megoldás lehet az ajánlott tértivevényes levél is.

Az Európai Bizottság is figyelmeztet

Elszaporodtak a csalások az egész unióban a pandémia idején, ezért tanácsokat tett közzé az Európai Bizottság honlapján.

Azt javasolják, mindneképpen ellenőrizzük le, hogy az eladó adatai, elérhetősége fel van -e tüntetve, ezt ugyanis kötelező közzétenni.

A „helyesírási hibák” intő jelek lehetnek, mivel ezek sok esetben szándékos „elgépelések”, melyek azt célozzák, hogy a webhelyüzemeltetők algoritmusai ne szűrjék ki a kérdéses oldalt. A szisztematikusan előforduló gépelési hibák esetén, javasolt kerülni a kérdéses weboldalakat.

Ha olyan élelmiszert és étrend-kiegészítőt ajánlanak, ami megelőzi a koronavírust, biztosan csalókkal van dolgunk. Hiszen a tudomány jelenlegi állása szerint nem létezik olyan termék, amely bizonyítottan képes megelőzni vagy gyógyítani a koronavírus-fertőzést.

Az Európai Unióban a termékeket pontos és közérthető szöveges leírások segítségével azonosítva kell forgalomba hozni: a fogyasztóknak tanácsos óvatosságot tanúsítaniuk, ha az alábbi reklámelemekkel találkoznak az interneten:

a koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos szlogenek, pl. „#maradjotthon”, #nemenjsehova”, „tartsuk a távolságot”;

a koronavírust ábrázoló kép vagy grafikai elem a termék képe mellett;

ha a terméket – név vagy logó feltüntetésével – úgy hirdetik, mintha azt megvételre ajánlanák:

orvosok, egészségügyi szakemberek vagy más szakértők;

művészek, sportolók, bloggerek vagy más hírességek;

állami hatóságok, hivatalos szakértők vagy nemzetközi szervezetek;

újságcikkek, tudományos cikkek vagy egyéb olyan anyagok, melyeket a weboldal hiteles forrásból származó tartalomként tüntet fel.

Az agresszív értékesítési technikák is gyanúra adhatnak okot, amikor például a terméket meghirdető kereskedő:

azt állítja, hogy „egyedülálló lehetőségről” van szó vagy hangsúlyozza, hogy „kizárólag ez a termék hatásos a koronavírussal szemben”, „ez az egyedüli otthon elvégezhető vírusteszt”, vagy „ez a legolcsóbb termék a piacon”.

Fontos, hogy a fogyasztók tájékozódjanak a piaci viszonyokról: tisztában kell lenniük azzal, hogy hasonló termékek esetében mi számít bevett, és mi számít kiugróan magas vagy alacsony árnak;

Több webhelyen is nézzük meg az árakat, hogy képet alkothassunk az átlagos árakról;

Tudatában kell lennünk annak, hogy egyes országokban az állam szabályozza a nagyon kelendő termékek, pl. a szájmaszkok és a kézfertőtlenítők árát.

Több munkát adott a világjárvány

Országosan megnőtt a panaszos esetek száma, hiszen az elmúlt esztendőben 19 ezer ellenőrzést végeztek a szakemberek és 25 ezer panasz érkezett a hatóságokhoz. A Fogyasztóvédelmi Hatóság fokozta az elmúlt évben jelenlétét a virtuális térben, különös figyelmet szenteltek például a rendelhető PCR teszteknek. Meg is lett ennek az eredménye, hiszen 2020-ban dokuemntációs hiányosságok miatt több mint négymillió védőeszközt nem engedtek a magyar és uniós piacokra.

Többször volt olyan is, hogy csalók akadtak fenn a hatóságok horgán, így álvakcinával üzérkedő álorvost is fogtak az elmúlt hónapokban. Hasonló esetért nem kell messzire mennünk, hiszen kaposvári csalókra figyelmeztettük mi is olvasinkat az elmúlt napokban.