Minden egyes nap harmincmillió eurót jelentett a gazdaságnak

– Tavaly Csurgón és Nagyatádon, most Kaposváron üdvözölhettük önt, mindenütt mentőövet, vagyis támogatást hozott a somogyi vállalatoknak a nehéz helyzetben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a külügy a magyar vidéken is kiveszi a részét a járvány elleni védekezésből.

– Világossá vált már a kitörésekor, hogy a világjárvány egészségügyi és gazdasági válsághelyzetet hoz, és ennek kezelésében két szempontrendszer feszült egymásnak. A szocialista szempontrendszer azt próbálta sulykolni, hogy úgyis tömeges munkanélküliség lesz, ennek a következményeit kell kezelni szociális alapon. Mi azt mondtuk, hogy ez nem így van, egyáltalán nem törvényszerű, hogy kialakul a tömeges munkanélküliség. Az elmúlt tizenegy esztendő magyar gazdaságpolitikai stratégiája megmutatta, hogy ha segély helyett munkát adunk, akkor az jelenti a hosszú távú megoldást. Ezért olyan beruházásösztönzési programot indítottunk, ami kifejezetten a tömeges munkanélküliség megelőzésére koncentrált. Azért adtunk támogatást a vállalatoknak, hogy fejlesszenek, hajtsanak végre technológiai beruházásokat, és az ezért kapott támogatásért cserébe ne bocsássanak el senkit. Itt sikerrel jártunk, tekintettel arra, hogy 4 millió 616 ezren dolgoznak ma, ami azt jelenti, hogy 41 ezerrel többen, mint egy esztendeje. Ez azt mutatja, hogy sikerült megelőzni a tömeges munkanélküliséget, és sikerült a magyar emberek munkahelyét megóvni.

– Ennyi elég a talpra álláshoz, hogy a kanyarban is tudjunk előzni?

– Látni kell, hogy a korábbi, jóval enyhébben indult szigorítások is napi szinten 30 millió euró kárt okoztak a magyar gazdaságnak. Világos volt, hogy ezek a károk akkor szüntethetők meg, ha a gazdaságot újraindítjuk. Ehhez az kellett, hogy a korlátozó intézkedéseket fel lehessen oldani, ehhez pedig az volt szükséges, hogy az embereket biztonságban tudjuk, amihez oltóanyagok kellettek. Ezért volt fontos, hogy minél hamarabb jöjjenek az oltóanyagok az országba. Minden egyes nap 30 millió euró pluszt jelentett a magyar gazdaságnak, ennyivel kevesebb veszteséget. Ezért volt fontos, hogy mind a kínai, mind az orosz partnerek rendkívül korrektek voltak, nem várták ki a végső szállítási határidőket, hanem rendszeresen, a kínaiak esetében akár 30-40 nappal a határ­idő előtt megérkeztek a vakcinák. Például a május 16-án beérkezett oltóanyagoknak is május 30-a volt határideje.

– Kaposváron mondott beszédében arról beszélt, hogy a gazdaság és az egészségügy terén is Magyarország adta a legjobb válaszokat a járvány kihívásaira. Melyek voltak ezek a válaszok?

– Utcahosszal vezetünk Európában mind a gazdasági, mind az egészségügyi válasz tekintetében. Teljesen reális kijelenteni, hogy mi adtuk a legsikeresebb válaszokat. Az egészségügy tekintetében ez világos, hiszen Magyarország rendelkezik a legmagasabb átoltottsági mutatószámmal. A gazdasági válasz tekintetében pedig érdemes felidézni, hogy a tavalyi évben beruházási rekordot döntöttünk, tehát amíg globálisan 42 százalékkal visszaesett a külföldi közvetlen beruházások értéke világszerte, addig Magyarországon ez 140 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy hazánknak sikerült a maga javára fordítania a nehéz helyzetet.

– Közeleg a nyár, a somogyiak kedvelt úti célja a Balaton mellett hagyományosan Horvátország, sokaknak nyaralója is van a szomszéd országban. Hogyan tudunk majd utazni, aktuálisan mire készülhetünk?

– Látni kell, hogy beoltottsági szempontból mi állunk a legjobban. Akivel tárgyalunk a kölcsönös utazási lehetőségekről, azok közül mindenki rosszabbul áll nálunk. Mi gyorsan mozdulnánk és gyorsan kötnénk a megállapodásokat a kölcsönös utazások lehetővé tételéről, de a többi ország nincs ilyen kedvező helyzetben oltási szempontból. Ezért lassabban mozdulnak, az aktuális helyzetükhöz mérik a lehetőségeket, döntéseiket. Szlovéniával és Horvátországgal létrejöttek a megállapodások. Horvátország esetében arra kell figyelni, hogy ott a védettségi igazolvány mellett a papíralapú igazolást is be kell tudni mutatni a határon, ugyanis a horvátok a második oltáshoz képest tizennégy nappal később engedik be az embereket. A cseheknél nincs ilyen probléma, ők az első oltást követő huszonkettedik nap után már beengednek mindenkit, ott elég a védettségi kártyát felmutatni. Hasonló a helyzet Szlovénia esetében is, és így van ez a szerbek, montenegróiak, az észak-macedónok, a bahreiniek és a törökök esetében is.

– A dél-somogyi olvasóink közül sokan hiányolják az átjárható kishatárforgalmat, bár mindenki megérti, hogy a határok lezárására szükség volt, hogy emberéleteket mentsünk. Nyílhatnak-e a kishatár­átkelők, ha enyhül a járvány?

– A kishatárforgalom, a határok szabályos átjárhatósága nagyon fontos a határ menti gazdaságfejlesztéshez, a határ menti közösségek kapcsolattartásához. Alapvető feltétele annak, hogy két egymástól öt kilométerre lévő falu között ne kelljen 50 kilométert kerülni a határ miatt. Éppen ezért mi a világjárvány előtt nagyon komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy újabb átkelőhelyeket hozzunk létre a szomszédos országokkal, és ebben sikeresek voltunk. Ha emlékeznek, az első hullámban is sokat dolgoztunk azon, hogy minél előbb újranyissuk a lezárt határátkelőhelyeket, akár a horvátokkal is. Mi szeretnénk, ha a már meglévőkhöz nyílnának új átkelők. A probléma az, hogy a horvátok nem tagjai a schengeni övezetnek, és amikor egy határátkelőhely nyílik egy schengeni és egy nem schengeni ország között, akkor annak az infrastrukturális igénye hatalmas. Ott határállomást kell építeni, informatikát kell telepíteni, ott határőröknek, vámosoknak kell lenniük, és a horvátok ezt nem kívánják vállalni. Ők azt mondják, hogy hamarosan a schengeni övezet tagjai lesznek – vagy így lesz, vagy nem, majd meglátjuk –, tehát ők megvárnák, és majd akkor hoznak létre határátkelőket, mert akkor csak egy utat kell építeni és kész. A románok is így vannak ezzel, de velük sikerült megállapodni, és két új határátkelőt nyitunk függetlenül a schengeni tagságtól. Én folyamatosan napirenden tartom ezt a kérdést a horvát kollégákkal, de nem rajtunk múlik. Ha a horvátok azt mondják, hogy lehet határ­átkelőt építeni, mi azonnal megcsináljuk.

– Az Ön életét is átalakította a járvány? Korábban napi 20 kilométert futott, ebben most nem akadályozzák a poszt-Covid-tünetek?

– A világjárvány előtt valóban a futás jelentette a regenerálódást és a sporttevékenységet számomra, de aztán a covid engem is elég erőteljesen „megrángatott”. 17 napig voltam karanténban, utána is csak lassan nyertem vissza az állóképességemet. A kilométerek száma radikálisan visszaesett, és ha az ember már minden gond nélkül, jó tempóban lefutott 20 kilométert, akkor küszködve már 10 kilométert nem szeret futni. Ezért váltottam a konditermi edzésekre, így próbálom magam karban tartani, de a hosszútávfutást sajnos a covid elvitte. Maradt a futsal, a gyerekekkel a kertben vívunk ádáz küzdelmeket. Mindketten futballoznak, ügyesek. Számomra nyilvánvaló lett, hogy a versenyszerű sport az én életembe már nem fér bele.

Csurgóra és Nagyatádra is jutott a sokmilliós támogatásból

A koronavírus-járvány alatt tavaly júliusban hozott először támogatási szerződést Szijjártó Péter Somogyba, akkor a csurgói húsfeldolgozót működtető Topesa Kft. 287 millió forinthoz jutott, és ezzel meg tudták tartani 76 alkalmazottjukat. 2020 októberében Nagyatádra érkezett a külgazdasági és külügyminiszter, hogy az exporttól függő magyar vállalatok támogatásának keretében arról biztosítsa az édességeket gyártó Chocoland Kft.-t, hogy a családi vállalkozás 50 millió forintos segítséget kap exporttevékenységük fenntartásához, miután a járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek. Ezen a héten a kaposvári körútján az 1. Magyar Cukor Manufaktúra Kft.-hez, a Kométa 99 Kft.-hez látogatott el Szijjártó Péter. A prémiumcukor gyártásával foglalkozó vállalkozás 180 millió forint támogatást kapott a bővüléshez, a húsipari nagyvállalat pedig 664 millió forint támogatást könyvelhetett el melléktermék-feldolgozó üzemrész kialakításához.