Legelőre küldheti a jószágot a magas takarmányár

– Ezer éve legeltetünk a Kárpát-medencében, de ez a fajta gazdálkodás mindig a háttérbe szorult – mutatott rá a gyepgazdálkodás több száz éves történetére Mezőszentgyörgyi Dávid. A MATE stratégiai rektorhelyettese, a Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója úgy véli, az intenzív szántóföldi növénytermesztés miatt az elmúlt években még jobban visszaszorult a gyepgazdálkodás, pedig a megnövekedett takarmányárak miatt most kiutat jelenthet az állattartóknak.

– Ukrajnának és Oroszországnak meghatározó szerepe van a világ gabonakereskedelmében, de a háború miatt kevesebb lesz az étkezési- és a takarmánygabona is – fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid. – Azt gondolom, hogy emiatt mindenképpen felértékelődik majd a legelőhasznosítás. Fontos ez a fajta gazdálkodás, azért is, mert az unió bevezette az úgynevezett Green Deal (zöldítés) programját, amelyben kiemelt szerepet kap a gyepgazdálkodás. Ez azért is jó, mert a termőföldet nem kell kivonni a termelésből, másrészt az állattenyésztésnek kialakulhat egy nagyon jó bázisa – hangsúlyozta a szakember.

Mezőszentgyörgyi Dávid arról is beszélt, a takarmányozást teljesen nem lehet kiváltani a legeltetéssel, ezért a hizlalt állat később érheti majd el a megfelelő súlyt. A tenyésztők azonban jól járhatnak a gyepgazdálkodással, mert magasabb lehet a nyereségük. Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az eseményen elmondta, Magyarországon körülbelül egymillió hektáron található gyepterület, amit a legelőn lévő állatok tudnak a legjobban hasznosítani. Hozzátette, Somogy megye területi adottságai miatt kiválóan alkalmas gyepgazdálkodásra. Az állattartók magas szinten nevelnek minőségi állatokat.

Évtizedek alatt állították vissza a gyepgazdálkodást 

Nagy János a MATE bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontjának vezetője az agrárfórumon érdeklődésünkre elmondta, a bőszénfai gazdaság évtizedekkel ezelőtt is gyepgazdálkodásra alapult, vagyis a legeltetéses állattenyésztés volt a jellemző. – Egy időben elkezdték beszántani a domboldalt, hogy növényt termesszenek, de mára visszaállt szinte teljesen a gyepgazdálkodásra – hangsúlyozta Nagy János. 

– Most azonban az 1300 hektárnyi területből csupán 30 hektárt művelünk meg szántóként, a többi gyep, illetve évelő növénytársulások, főleg fehér- és vörös here, valamint lucerna. Alapvetően visszaállítottuk a bőszénfai gazdaságnak a tevékenységét, ami hosszú és költséges feladat volt. Tulajdonképpen 1992-ben kezdtük el a munkát és idén jutottunk el odáig, hogy csak néhány tized hektár maradt meg szántónak – mondta a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont vezetője. Bőszénfán sokféle állattal foglalkoznak. A területen gím- és dámszarvas, muflon, valamint magyar hidegvérű ló, parlagi szamár, házi bivaly és szürke marha is található.