Növekszik a fogyasztói érdeklődés az új fizetési technológiák iránt Magyarországon

· A magyar fogyasztók digitális fizetéssel kapcsolatos ismeretei jelentősen nőttek tavalyhoz képest

· 23%-ra nőtt a jövedelmüket digitálisan elköltők aránya, ami arra utal, hogy a lakosság közel negyede nem feltétlenül a készpénzes fizetést részesíti előnyben

· A magyar fogyasztók számára a kényelem és a biztonság az elsődleges prioritás: 35%-uk tapasztalt már valamilyen csalással kapcsolatos tevékenységet, például adathalászatot, kártékony szoftvereket vagy a személyes adatokkal való visszaélést.

· 2-ből 1 magyar (55%) tudja, hogyan kell használni a mobiltárcás fizetést.

· 5-ből közel 3 fogyasztó (58%) ismeri a QR-kódos fizetési módot

Magyarország DFI-pontszáma 10 ponttal nőtt az index 2020-as bevezetése óta, de fejlődés mindegyik alappillér esetében megfigyelhető. Ezt elsődlegesen a kártyaelfogadó hálózat bővülése, valamint a digitális fizetési megoldások egyre szélesebb körű elterjedése és jelentősen megugró alkalmazása segítette elő.

„Amikor három éve Európában is egyedülálló módon bevezettük a Digitális Fizetési Indexet, az volt a célunk, hogy egy olyan iparági mérőszámot adjunk a piaci szereplők, döntéshozók kezébe, amely egyszerre mutatja meg a digitális fizetések aktuális állapotát és tesz lehetővé egy mélyebb gondolkodást az ezeket formáló összefüggésekről. Nagyon örülünk, hogy az eredmények alapján szemmel látható a fejlődés ezen a területen, ugyanakkor nem dőlhetünk hátra, hiszen egyértelmű, hogy egyre jobban nyílik az olló a digitális fizetés alapjait biztosító infrastruktúra és a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudása között. Ezt a szakadékot fontos áthidalni, mivel az új megoldások használatának első lépése az ezekkel kapcsolatos tudás növelése” – értékelte az eredményeket Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

Az eredményt idén is az index három alappillérének pontjaiból számították ki: 76 pontot ért el az Infrastruktúra, 55-öt a Tudás és 52-t a Használat kategóriája.

A 2021-es sikeres magyarországi bemutatást követően az indexet három másik országban (Ausztriában, Horvátországban és Romániában) is bevezették. 2022-ben mind a négy országban összességében emelkedett az index pontszáma, így a 100-ból 56 és 64 pont közötti értéket értek el, átlagosan 61 pontot.

Az egyes alappillérek egyéni fejlődését további mérőszámokkal részletezik, így engedve mélyebb betekintést a változások mögötti folyamatokba.