Mézrátétellel vetnek véget a ragadós trükközésnek

– Nagyon fontos változásról van szó, a somogyi tagtársak is hosszú ideje sürgették a mézkeverék jelölési előírásának szigorítását – hangsúlyozta Mészáros János. – A vevők ezután pontosan megtudhatják majd, hogy az üvegbe melyik országból és milyen arányban származó mézet töltöttek. Korábban a címkén az szerepelt, hogy a termék európai uniós és nem EU-s mézek keveréke. Ez komoly feszültséget jelentett, ugyanis könnyen megtörténhetett, hogy egy üveg méz például 16 százalék magyar terméket tartalmazott és 84 százalék külföldit, de a pontos arányokkal nem volt tisztában a vevő. Örülök, hogy végre-valahára előrelépés van az ügyben, szakmai szervezetünk több mint tíz éve hajtotta, szorgalmazta a szabályok módosítását. 

Az elnök szerint a változás nyertesei részben a vásárlók lehetnek, mert tisztességesebb tájékoztatást kapnak. Mészáros János abban bízik, hogy a lehető leghamarabb, akár már 2024 első félévében életbe léphet az új rendelkezés az unióban. Kiemelte, a jó hír mellett a mézpiaci problémák továbbra is fennállnak. A korábban beáramlott távol-keleti méz miatt visszaesett a nyugat-európai mézexport, a kereskedők hónapok óta alig vásárolnak fel árut, így a somogyi méhészek minden új lehetőséget megragadnak a piacszerzésre. Helyi ünnepi rendezvényeken, adventi kitelepüléseken vesznek részt és interneten is egyre többen hirdetnek, illetve házhoz szállítják a mézet. Az elnök azt mondta, van olyan tagtársuk, aki eddig alapvetően hordós mézet értékesített, manapság főként üvegben árusítja a termékeit. 

Somogyban 2023-ban nagyjából 2000 tonna mézet állítottak elő a helyi méhészek, melynek csaknem 50 százaléka akác, a többi alapvetően repce, napraforgó és hárs. 

Célt ért a magyar kezdeményezés 

– Célt értek a magyar erőfeszítések, hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint négy év munkája érett be a hétfői döntéssel, hiszen először 2019 novemberében kezdeményezte elsőként Magyarország a mézkeverékek származásjelölési szabályainak szigorítását.