Kitartottak az emelés mellett a szakszervezetek képviselői

– A cégeknél összességében 10–22 százalékos jövedelememelés valósult meg – mondta Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vármegyei vezetője. – Az egyezségek nemcsak a bérekre, hanem a különböző juttatásokra is kiterjednek, így a cafeteriára is. Az egyik társaságnál különösen értékelték az alkalmazottak, hogy az éves béren felüli keret 2024-ben eléri a 400 ezer forintot. A bértárgyalások március végéig befejeződtek, a fém- és elektronikai területen közel 11–20 százalékkal emelkednek a jövedelmek, a közösségi közlekedésben 15, egyes élelmiszeripari társaságok dolgozói 13 százalékkal kapnak többet, míg a kommunális ágazatban 16 százalékos növekedésről szólnak a megállapodások. Arról is szó esett a tárgyaláson, hogy a felek a második félévben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, figyelembe veszik a társaság aktuális gazdasági helyzetét, az infláció alakulását, és ennek alapján dönthetnek majd az év végi bónuszról, jutalomról. 

Miután a somogyi vállalkozásoknál sikerült aláírni a 2024-es egyezségeket, volt társaság, ahol január elsejéig visszamenőleg egyben kifizették a növekményt, amit még húsvét előtt utaltak a munkásoknak. Svajda József elismerte, az utóbbi időben korántsem ment mindig gördülékenyen. Több kiskereskedelmi cégnél csak a kötelező mértékben nőttek a bérek, noha ennél lényegesen magasabb jövedelememelés lett volna indokolt. Az egyik társaságnál szervezeti változás zajlott le, és az új tárgyalópartnerek úgy gondolták, hogy az emelés kizárólag az alapbérre vonatkozik, a pótlékok esetében nem akartak különösebb változást. Az érdekvédők kitartottak álláspontjuk mellett, belengették a munkásgyűlés lehetőségét, erre a cégvezetés hamar megkötötte a megállapodást, mely a béren kívüli juttatások emelkedését is magában foglalta. Az elnök azt mondta: Somogyban az idén általában háromfordulós egyeztetéseket tartottak, a rekord öt volt, és 16 százalékos béremelést sikerült elérni. 

Akadékoskodás helyett megoldás

– Azoknál a somogyi vállalkozásoknál, ahol a szakszervezet régóta jelen van, az elmúlt évtizedekben kialakult egy tárgyalási kultúra – emelte ki Svajda József. – A helyi vezetők és az érdekvédők személyesen ismerik egymást, a másik gondolkodását, érveit, a munkaadók a szakszervezetre alapvetően partnerként tekintenek. A vármegyei vezető szerint, ahol nincsenek alapszervezetek, egyes döntéshozók arra gondolhatnak, hogy az érdekvédők csak akadékoskodnak a bértárgyalásokon. Svajda hangsúlyozta: erről nincs szó. Közös érdek, hogy a somogyi cégek jól, megbízhatóan működjenek, tisztességes bért adjanak a dolgozóknak, az elégedett munkavállalók ugyanis plusztermelőerőt jelentenek.