Augusztus 20.

2017.08.20. 13:49

Szent István jobbja irányt mutat, de figyelmeztet is

Katonai díszőrség mellett, ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét a kaposvári augusztus 20-ai megemlékezés a Kossuth téren.

Kovács Gábor

A Somogy Táncegyüttes és a Déryné Vándorszíntársulat adott műsort, majd Rózsás László címzetes apát, plébános megáldotta az új kenyeret, melyet elsőként Szita Károly polgármester szegett meg. A cipókat szétosztották a közönség között. Ezután a kaposváriak nevében a Szent István-kútnál Szita Károly polgármester és Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, majd Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya koszorúzott. Neszményi Zsolt kormánymegbízott, Süveges Zsuzsanna, a Kaposvári Járási Hivatal vezetője, és Tardi Tamás, a megyei közgyűlés alelnöke, valamint a honvédség és a rendőség parancsnokai mellett a pártok is elhelyezték az emlékezés koszorúit.

 

– Több mint 30 emberöltő messzeségben sem feledkezhetünk Szent Istvánról – mondta Szita Károly ünnepi beszédében. – Olyan korban lett a magyarok vezetője, amikor a népvándorlás éppen csak véget ért, államok formálódtak. Igazán fontos volt, milyen utat választ egy nemzet, hogy el ne tűnjön a történelem forgatagában. Szent királyunk a legjobbat alkotta államszervezetben, hadseregben, miközben szellemet és bölcsességet adományozott fián keresztül a népére. Példája erős, jobbja itt van ma is, kormányoz bennünket, irányt mutat, de figyelmeztet is.

– Nem nehéz meglátni a párhuzamot az ébredező magyar államiság kora, és a ma gyakran aggodalomra okot adó, betegeskedő Európa között – tette hozzá Szita Károly. – Lássuk meg Istvánban azt az államférfit, aki helyes irányba tereli gondolatainkat, cselekvéseinket. A magyarság történelme során mindig akkor cselekedett helyesen, amikor Szent István keresztény hitét és szigorúan szervezett államiságát egyaránt követte. Gondoljuk magunkat Szent István követének, polgárának, de szabad magyarjának is. Megtartott bennünket minden időben, és megtart, ha az ő helyes útját választjuk. Ötszáz év után ismét mi védjük Európát, amikor felelőtlenül viseltetik hagyományai iránt. Oly kort élünk, amikor könnyű eltévedni és a rosszat választani, de mi magyarok és kaposváriak a jó oldalon állunk, amely Szent Istvánt követi.

Államalapításunk ünnepén a Városligetben a honvédség toborzó napot tart, a színpadon pedig színes műsor zajlik, főként a gyermekeknek. Az estet tűzijáték zárja.

Kaposhomokon mondott ünnepi beszédet augusztus 20-án Gelencsér Attila. Kaposvár és környéke országgyűlési képviselője hangsúlyozta: Szent István felismerte a pillanat parancsát és megtalálta azt az utat, ami a magyarság számára nemcsak a megmaradást, hanem a felemelkedést jelentette. A nemzet pedig mindig megtalálta a módját, miként őrizze, és újítsa meg az örökségét.

– Joggal remélhettük, hogy a XXI. században biztonságos világban élhetünk, amelyben nem kell külső fenyegetettséggel számolnunk – mondta a képviselő. – Magyarország ma azért létezhet, mert az előttünk járók, amikor kellett, megvédték Szent István országát. A mi nemzedékünk is választás előtt áll: Szent István Magyarországa és Soros-terv között. A Soros-terv nem titkolt célja, hogy megváltoztassa Európa lakosságát, identitását, és új kevert, muszlimizált Európát hozzon létre, ahol a határok és a nemzetek eltűnnek. Ha nem teszünk ez ellen semmit, utódaink egész más világban élnek majd. A tőlünk nyugatra lévő országok naivak és erőtlenek voltak: most a gyerekeik biztonságát féltik, terrortól rettegnek, az idegenek kedvéért saját kultúrájukról mondanak le. Választanunk kell, hogy olyan országot akarunk-e, ahol együtt kell élnünk azokkal, akik nem tisztelik, sőt támadják a kultúránkat, a törvényeinket, ahol megszűnik biztonság, ahol a terrorfenyegetettség a hétkönapok része vagy olyan országot akarunk, amely a Szent Istváni alapokra, a kereszténységre és a nemzeti identitásra épül, amely több mint ezer éve otthont és biztonságot ad a magyarságnak.

Marcaliban ünnepi szentmisét celebrált Kiss Iván címzetes prépost, a város kenyerének megszegésével, majd megáldotta a magyarok első koronás uralkodónőjének, Boldog Gizellának a szobrát a városi fürdőben. A női szoborpark újabb alakja Tapolcai Sándor és Kiss János fafaragó alkotása. Az ünnepség a Megarox társulat „Anyám nyelvén, apám földjén” című műsorával zárult.

Nagyatádon a Szent István király szobránál tartott ünnepségen Gara István, a város díszpolgára kiemelte, hogy a nemzeti önállóságunk fenntartása volt István királyunk fő célja. Kötelességünk ezen az úton haladni. A kenyérszegést követően helyezték el a tiszteletadás és megbecsülés virágkoszorúit a szobor talapzatán. A Déryné Vándorszíntársulat és a Somogyi Huszárok tagjainak közreműködése emelte az ünnepség színvonalát. A megjelentek

valamennyien megkóstolhatták az új kenyeret.

Ezek is érdekelhetik