Különleges lelet is előbukkant a 67-es gyorsút építését megelőző feltáráson

A különböző földmunkák mellett még régészeti feltárás is zajlik a 67-es gyorsút nyomvonalánál fekvő Mernyeszentmiklósnál. Előkerült olyan lelet is a somogyi feltáráson az elmúlt egy év során, mely még a régészeknek is meglepetést okozott.

Gyeszát Zsolt

Tavaly novemberben kezdték meg a munkát a régészek Mernyeszentmiklós mellett, ahol október végéig a régészeti feltárást végeznek és az azzal járó földmunkákat felügyelik a szakemberek.

Jelenleg négy lelőhelyen dolgoznak a budaörsi Salisbury Régészeti Kft. munkatársai a gyorsút építését megelőző feltárásokon – tudtuk meg Szénásy Csabától, a társaság régészétől, aki maga is a mernyeszentmiklósi lelőhelyen tevékenykedik.

– Két főbb területről (régészeti horizontból) találunk leleteket a Mernyeszentmiklós melletti szakaszon – mondta el lapunk kérdésére Szénásy Csaba. – A tárgyi leleteket jellemzően ember által alkotott létesítményekben találjuk, köztük kemencékben, cölöpszerkezetes házakban, gödrökben és árkokban. Az út nyomvonalától keletre eső területen az úgynevezett dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának, újkőkorszakból való teleprészletét tártuk fel. Ettől kissé északra és a nyomvonaltól nyugatra késő Árpád-kori és késő középkori telep részeit találtuk. Az őskorból anyagnyerő gödrök, tároló vermek maradtak ránk. Köztük nagy mennyiségű kerámia tároló edény (hombár) töredékekkel, pattintott és csiszolt kőeszközökkel együtt. Szintén a mindennapi élethez, háztartáshoz kapcsolódó leleteket találtunk a középkorból. Azonban a telep északkeleti részén egy műhelykörzet helyezkedik el, a kemencékből és a hamuzó gödreikből nagy mennyiségű salakot bontottunk ki, ami ipari tevékenységre utal.

Ugyanakkor előkerült a feltáráson egy különleges lelet is az elmúlt egy év során. – Számunkra is meglepetést okozott egy kora népvándorlás kori germán temetkezés – tette hozzá **Szénásy Csaba**. – A sír a Krisztus utáni hatodik század első feléből származik. A vele eltemetett tárgyak és a feltárása során végzett megfigyeléseink alapján számos dolgot tudtunk meg róla. Többek között azt, hogy a Dunántúlon megtelepedő langobardok közül való, valószínűleg szabad jogállású személy volt. A magányos temetkezés pedig vélhetően egy hirtelen esemény miatt történhetett.

A régész lapunknak elmondta: a germán személy csontvázát antropológiai vizsgálatra küldik. Összességében pedig az látszik, hogy gazdag, intenzív a mernyeszentmiklósi lelőhely. A feltárt tárgyi leletek a tisztítás és a restaurálás után az illetékes múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményébe kerülnek.