Szovjet hadifogságból a somogyi rengetegbe vezetett az út

Meglepetés volt Plucsinszki József számára, hogy a Somogy megyei vadásznapon őt is jutalmazták hosszú éveken át tartó szolgálatáért. – Nagyon jó érzés, hogy ennyi év után sem felejtettek el – mondta el kérdésünkre Plucsinszki József. – Az erdőben születtem, ott nőttem fel, már gyerekként is vadászatokra jártam. Más pályát el sem tudtam volna képzelni magamnak.

Ezért erdészeti pályára készült, ám akkor nehéz volt bekerülni a szakiskolába. De Plucsinszki Józsefnek szerencséje volt: egy vadászaton megismerkedett egy szakfelügyelővel, aki megígérte, segíteni fog.

Idő közben munkát vállalt Kaszópuszta egykori tulajdonosánál Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen hercegnél. Ezért nem ment el 1940-ben tanulni, a hercegi család arra kérte, várjon a háború végéig, majd támogatják tanulmányait.

A hercegi családnál házkörüli munkát végzett, egészen addig amíg el nem hurcolták. – A Nagyatád és Nagybajom vonalon állt a front – mesélte a Hubertus Kereszttel díjazott nyugalmazott hivatásos vadász. – A katonák az ifjúságot összeszedték, engem is. Ötszázan voltunk, végighurcoltak bennünket az országon, elvittek Németországba. Berlin és Potsdam között kellett lövészárkokat ásnunk, egészen addig, amíg az orosz csapatok oda nem értek.

Az ekkor 24 éves kaszói fiatalember hadifogságba került és 3 évet töltött a Baranovicsi munkatáborban. Ott az erdőn dolgoztak és utat építettek. – Nagyon nehéz három év volt az – mondta el kérdésünkre Plucsinszki József. – Kemény munkát végeztünk.

Miután visszatért a szovjet hadifogságból kezdhette csak meg gyerekkora óta dédelgetett álma megvalósítását. 1984-ben a SEFAG Zrt. Kardosfai Erdészetétől ment nyugdíjba. Egészsége a hadifogságban végzett kemény munka miatt megromlott, a mozgás ma már nehezére esik, de nem adja fel. A mai napig tartja a kapcsolatot Hohenlohe herceg leszármazottaival és örömmel kíséri figyelemmel fia és unokája pályafutását. Ugyanis ketten is továbbviszik a 94 évét töltő Plucsinszki József által megkezdett hagyományt a családban.

Fokról fokra haladt a ranglétrán

A szovjet hadifogság keresztülhúzta a fiatal Plucsinszki József számításait, s csak 1948-as hazatérése után tudta folytatni pályája építését. A háború után Kaszópuszta a Szovjet Javakhoz került, ott kezdett dolgozni rakodókezelőként. 1951 és 1960. között kerületvezető erdészként tevékenykedett, 1962-től kerületvezető vadász, majd 1969 és 1981. között a SEFAG Zrt. kaposvári központjában fővadászként dolgozott.

1982-84-ig – nyugdíjba vonulásáig – a Zselici Erdészet vadászati és mezőgazdasági ágazat vezetője volt.

Plucsinszki József neve szorosan összefügg a trófeabírálattal, amelyet 1964-től végezte. 1970-től a megyei vadászati hatóság, 1998-as fennállásáig a Somogy megyei trófeabíráló bizottság tagjaként tevékenykedett.