Nem tud írni, olvasni: a fiatalok negyede funkcionális analfabéta

– A felméréseink szerint már a nyolcadik osztály után sokan lemorzsolódnak – fogalmazott Gablini Gábor. – A középiskolában pedig továbbnövekszik ezeknek a fiataloknak száma. Körülbelül a gyerekek 20-25 százaléka funkcionális analfabéta, ami probléma, ugyanis nem tudnak átlagos munkát végezni csak közmunkára vagy lebutított foglalkozásra használhatók.

A Kaposvári Villamossági Gyárban (KVGY) is gyakran találkoznak funkcionális analfabétákkal. Sebestyén Mónika HR vezető szerint már egy jelentkezési lap kitöltése is sokaknak kihívást jelent. – Nem értik, milyen választ kell adni a kérdésre, ezért nem odaillő dolgot írnak a papírra – hangsúlyozta Sebestyén Mónika. – Gyakran előfordul az, hogy férfi jelentkezik dolgozni, de egy nő töltötte ki a jelentkezési lapot. Ilyenkor – ha behívjuk állásinterjúra az illetőt – kitöltetünk vele még egy lapot, hogy lássuk alkalmas-e a munkára.

– Aki interneten keresztül keres munkát az megtévesztő lehet, mert elképzelhető, hogy valamelyik családtagja töltötte ki helyette az adatokat – tette hozzá Sebestyén Mónika. – Funkcionális analfabétákat nem tudunk alkalmazni, mert a szabályokat nem tudná elsajátítani.

Az MGYOSZ javaslata szerint a hátrányos helyzetű településeken az óvoda után felzárkóztató csoportot kellene indítani és csak ezután ültetni iskolapadba a gyerekeket. A negyedik és a nyolcadik osztály után pedig kompetenciamérésre lenne szükség, utóbbi egyben a középiskolai felvételi is lehetne.

Gablini Gábor hozzátette: 36 oldalas javaslat csomagjukkal – amelyet már a kormánynak is eljuttattak – az lenne a célja, hogy a 18 éves fiatalok több mint 90 százaléka szerezzen érettségit vagy szakmát.