Becsövezett komfortzóna

Áldás az építkezőknek, hogy bevezették a szennyvízcsatornázást a faluban, mert korábban csak nagy kilincseléssel lehetett építési engedélyhez jutni környezetvédelmi okokból. A Kötcséhez közeli kistelepülés mellett folyik egy patak, ami a Balatonba tart, mert itt van a tó vízgyűjtő területe. Ezért amíg nem volt csatornázás, az épülő házakhoz zárt szenny­vízaknákat kellett készíteni, ez pedig akár egymillió forinttal is megnövelte egy építkezés költségét. Ha nem volt ilyen akna, nem is adtak ki építési engedélyt a hatóságok, emlékezett Máj Károly polgármester. Amióta viszont bevezették a szennyvízcsatornákat, megélénkült az építési kedv a faluban.

A bevezetett földgázhálózatra szinte minden nagycsepelyi háztartás rákötött, fával már alig fűtenek, csak néhány, többnyire lakatlan épület maradt ki. Azonban a szociális tűzifára is szükség van, mert a rászorulókat segíteni kell, ha nem tudják véletlenül befizetni a gázszámlát, mégis tudjanak fűteni a télen. Vezetékes vizet a DRV szolgáltat a községben, bár az itt élők szerint magas érte a köbméterenkénti 500 forint, de ásott kutakat csak öntözésre használnak, mert emberi fogyasztásra nem alkalmas, nitrátos a vizük.

Egyre nagyobb ökológiai lábnyomon élünk: Somogyból 2013-ban 68 ezer 727 tonna volt az összes elszállított lakossági hulladék, 2018-ban 91 ezer 820. Az egész országban csökkent az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás, elsősorban a vízárak miatt. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt somogyi lakások aránya 2009-ban 96,4 százalék volt, 2017-ben 93,7 százalék. Az egy kilométernyi ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza jelentősen nőtt megyénkben: 2009-ben ez a szám 523 méter volt, míg 2017-ben 747.

Az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás csökkent Somogyban: 2010-ben ez 77,1 köbméter volt, szemben a tavalyi 72,9-cel. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma nem nőtt számottevően egy évtized alatt a megyében, 2010-ben 8194 ilyen lakást tartottak számon, 2018-ban 8257 volt ez a szám. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányában mutatható ki a legnagyobb emelkedés. 2009-ben a somogyi épületek 63,3 százaléka volt rákötve a csatornahálózatra, 2018-ban már a 72,3 százalékuk. Ezzel jelentősen csökkenhetett a környezetre gyakorolt terhelés.

Kényelem nélkül

Két évtizede még minden kilencedik lakásból hiányzott idehaza a fürdőszoba. Közben javult a helyzet, az otthonoknak már csak 3,1 százaléka számított ilyennek. A komfort nélküli lakások aránya legszegényebbek között is a felére csökkent. Azonban az ország északkeleti régiója után a Dél-Dunántúlon van a legtöbb hasonló lakás ma az országban.

Milliárdokat költünk tiszta ivóvízre

A kutatás készítői vizsgálták az ivóvíz minőségét, arzéntartalmát. A rákkeltő anyag elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, de másutt is meghaladja az európai küszöbértéket. Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére. Több somogyi településen hajtottak végre víztisztító programokat, így Csokonyavisontán, Darányban, Lakócsán, Taszáron és Orciban lett tisztább az ivóvíz. A csokonyavisontai vízmű átadásán Schweickhardt Gyula Levente környezeti és energiahatékonyságért felelős államtitkár elmondta, a beruházás 3,6 milliárdos beruházás részeként valósult meg.