Érettség vagy halasztás? Iskolára hangolnák az izgő-mozgó piciket

Egy amerikai pszichológus megfigyelte, ha egy kisgyermek nem tud fél percig egy lábon megállni, akkor nagy valószínűséggel nem fog tudni 15-20 percet megülni a tanórán. Ám ennél jóval összetettebb iskolaérettségi vizsgálatok is vannak. A kaposvári Vadvirág Alapítvány például egy sajátot is kidolgozott, amelyben szerepet kap a mozgás éppúgy, mint a matematikai gondolkodás, vagy az olvasás és írás feltételeinek megléte. Ilyenkor a pedagógus már abból is információt kap, hogyan fogja a gyerek a ceruzát.

– A tanítónőknek egyre nagyobb kihívást jelent az első osztályos gyermekek fogadása – mondta Kárpáti Anikó, a Vadvirág szakmai igazgatója.– Általános probléma a koncentráció hiánya, sokszor ez úgy nyilvánul meg, hogy a mozgékony kisgyerek nem tud odafigyelni. Emögött idegrendszeri érési folyamatok húzódhatnak.

A Pisa-mérések és kutatások kimutatták, hogy az iskolai előmenetelt nagyban meghatározza, mennyire iskolaéretten érkeznek a diákok rendszerbe, magyarázta Kárpáti Anikó. A magyar oktatást több kritika is érte, melyek azt fogalmazták meg, hogy az iskolába komoly hátrányokkal érkező gyerekeknél – okozza bár részképességzavar vagy halmozottan hátrányos helyzet ezeket a hátrányokat – nem tudja ledolgozni az iskola, sőt nyílik az olló. Ezért fontos, hogy az iskolaérettség nagyobb figyelmet kapjon.

– Méltatlan helyzet alakul ki, ha a gyerekeknek megadjuk a lehetőséget, hogy elkezdjék hat évesen az iskolát, de nem készítjük fel rá őket – állította Kárpáti Anikó. – Ez lehet a szegregáció melegágya is, mert lehetővé teszi a leszakadást.

A Vadvirágnál kiemelt cél, hogy a hátránnyal érkező gyerekeket felzárkóztassák, ezt szolgálja az iskolára hangoló, valamint az első és második osztályosok értő olvasását fejlesztő programjuk. 2017-ben halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél végeztek hatékonyságvizsgálatot a United Way Magyarország támogatásával. Megdöbbentő eredmények születtek: a nagycsoport elején az iskolaérettség tekintetében az ovisok csupán 30 százalékosan teljesítettek. A tanuláskönnyítő programban részesülő gyerekek később elérték a 70 százalék feletti teljesítményt.

– A szülők azt szeretnék, hogy minél később kerüljön a gyerek a rendszerbe, főként ha bizonytalanságot látnak náluk – sorolta Kárpáti Anikó. – A tanítónők szintén azt szeretnék, ha iskolaérett gyerekek ülnének az első osztályban. Ezt akarja az oktatási hivatal is, mert folyamatosan érkezik a visszajelzés, hogy egyre nehezebb az elsősökkel bánni. Ám azt is tudni kell, ha várunk egy évet az iskolakezdéssel, egyáltalán nem mindegy, mi történik ez idő alatt. Ha ugyanis a gyerek nem kap ingereket és szakszerű segítséget, fennáll a veszély, hogy nem lesz megfelelő mértékű a fejlődése.

– Sokan szeretnék, ha egy játékos, gyermekközpontú szemlélet megerősödne – folytatta Kárpáti Anikó. – Úgy látom, ha jól fogjuk meg a lényeget, akkor egy sokak számára zavarosnak tűnő helyzetből jól jöhet ki a magyar pedagógia.

Kiszűrik az indokolatlan felmentéseket

Somogy megyéből 2020. január 29-ig 323 iskolaérettségi halasztási kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz, felelték kérdésünkre. A döntések előkészítését a hivatal pedagógiai és jogi szakemberei végzik, akik indokolt esetben a folyamatba bevonják a pedagógiai szakszolgálatot. A szülőnek lehetősége van megfelelő indoklással alátámasztani a kérelmét, és óvodai, szakszolgálati, szakorvosi dokumentumokat csatolni. Rendben, fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása az Oktatási Hivatalnál, állítják. A legfőbb cél az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket, de minden esetben az érintett gyermek érdekére figyelemmel döntenek, áll a honlapjukon. Az Oktatási Hivatal nyolc napon, illetve indokolt esetben hatvan napon belül hoz döntést a kérelmekről.