Az Úr szeretetében sütkérezhet

A NEK főtitkárát Erdő Péter bíboros-érsek kérte fel 2016-ban – elhívva sokak kedvencét a kaposfüredi Szent Őrangyalok Plébánia éléről –, s azóta ütemezve folytak/folynak a rendezvény előkészületei, hiszen nem véletlen, hogy a magyar főváros lehet e nagyszabású esemény házigazdája. Az elmúlt években komoly előkészítő munkát végzett a NEK csapata; fő törekvésük, hogy a személyes Krisztus-kapcsolat, valamint a közösségi élmény elmélyítése révén elvezessék a sivatagban élőket az oázishoz, a forráshoz. Ezért felettébb fontos a helyes kommunikáció, hiszen Kornél atya szerint sokan az Eucharisztikus Kongresszus kifejezésből csak két szót nem értenek…

Aki ismeri Fábry atyát, az tudja, hogy Balás Béla, alias Beton püspök atya kispaptoborzó levelét olvasva döntötte el: a Kaposvári Egyházmegye papja lesz. Talán nem is helytálló e kifejezés, mivel a papságra úgy kap meghívást az ember. Istentől. Ezt a tüzes tekintetű, nagy tudású, s nagyreményű, több nyelven beszélő fiatalembert, akit többek között a vitorlázás, a szörf, a tenisz, a fotózás, s a zene is érdekel, mi több verseket ír, húsz éve, június 17-én szentelte pappá Beton atya. Az Emmánuel Közösség papjaként szolgált egy évig, majd a kaposvári Szent Imre-templom káplánja volt néhány esztendeig, míg el nem ment tanulni Rómába. Onnan visszatérvén, 2008-ban lett kaposfüredi plébános, ám az ott töltött tevékeny évek – melyek alatt „felforgatta” a városrészt, s megerősítette az ott élők hitét – csak átmeneti időszakot jelentettek. Ami viszont örök maradt: a szentségimádás iránti vonzalom, amely bizonyság arra, hogy az élő istenkapcsolat tovább erősíti a szolgálatot.

Egy ötgyermekes családból származó pap esetében is, aki hajdanán maga is nagycsaládról álmodott. A Fülöp-szigeteki Manilában kapta a hivatását, amikor bölcsészként „erősen udvarló állapotban” vett részt a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón. Hazatérvén, fehér virággal búcsúzott szerelmétől – megköszönve a korábbi időszakot.

Néhány éve „Legyetek tehát irgalmasok” címmel készítettem vele egy „beszélgetőkönyvet”, amelyben kedvére kitárulkozhatott az olvasók előtt. Akkor egyikünk sem sejtette, hogy a doktorátussal rendelkező karizmatikus pap valamikor a NEK főtitkára lesz, mint ahogy azt sem, hogy a Kairosz Kiadónak még kétszer kell majd utánnyomni a kötetet. Az Oltáriszentség ifjú korában is meghatározó helyet kapott életében, s erről lelkesen beszélt hosszúra nyúlt diskurzusainkon: – Az ELTE francia szakos hallgatójaként reggelente misére jártam. Utána mentem az egyetemre, ahol találkoztam a még igencsak laposan pislogó évfolyamtársaimmal. A hajnali kelés már akkor sem volt megszokott az éjjeli bagoly bölcsészek között, s amikor beléptem a tanterembe, furcsán néztek rám, ugyanis mosolyogva, vidáman ültem a helyemre. Tele voltam örömmel, hiszen Jézus ott volt már a szívemben a reggeli áldozás után. Egyik társam meg is kérdezte: „Kornél, mi van veled?”. Azt feleltem: szerelmes vagyok az Istenbe. Kicsit lesajnálóan nézett rám, majd azt kérdezte, hogy mindez nem valaminek a pótlására van-e. Akkor súgott a Szentlélek, mert magamtól biztos nem mondok ilyet. Azt feleltem, minden más ennek a pótlására van – emlékezett.

A templomban tehát naponta megfordult egyetemistaként, és az ott tapasztalt lelki élmények mélyen beléivódtak. „Miután többször átéltem, hogy az Oltáriszentség magamhoz vételekor betölt a Szentlélek, utána tudatosult bennem, hogy ez van megfogalmazva a III. Eucharisztikus imában is. (...) Lélekáradásban részesülünk, hiszen a Szentostya fizikailag ugyan behatárolt, mégsem csak egy ponton hat bensőnkben, hanem egész testünkre, lelkünkre hatással van.” A szentségimádás hatékony erejét is korán felismerte; mindig vágyódott arra, hogy az Oltáriszentség előtt időzzön.

Vianney Szent János leírta, hogy hívei között akadt egy parasztember, aki naponta kétszer is betért imádkozni a templomba. A papok védőszentjévé lett ars-i plébános egyszer arról kérdezte a férfit, hogy mit mond Krisztus Urunknak e hosszú látogatás ideje alatt? Ő pedig így válaszolt: „Ah, plébános úr, nem mondok én neki semmit. Csak nézem Őt, s Ő néz engem!”

S hogy Kornél atyára miként hatott az élmény? „Csak annyit szoktam mondani: Jézus, itt vagyok, tölts fel! Az Úr pedig megteszi, sütkérezhetem a szeretetében.” – jegyezte meg.

Minden(kinek) a szentmiséről

Az interneten rendszeresen nézhetjük Fábry Kornél előadásait; a Misevlog éppen azért indult másfél éve, hogy „képben legyen” az érdeklődő. Hívő és kereső egyaránt. A misemagyarázó videósorozat mottója: „Minden(kinek) a szentmiséről”. A felvételkészítő stáb a közelmúltban bakiparádét tett közzé, melyben megtudhatjuk, milyen nehéz kimondani például azt, hogy kalapácsos fakereplő vagy az apostolokra leereszkedő lángnyelvek.

Az internet a következő

A NEK főtitkára a koronavírus kapcsán egyik vele készített interjúban így nyilatkozott: „Ferenc pápa szüntelenül arra hív bennünket, hogy lépjünk ki a templom falain túlra, és menjünk el a periférián élőkhöz. Ez a mostani eseménysorozat kibillentett bennünket a komfortzónánkból, ám a virtuális világban nagyot léptünk előre. XVI. Benedek pápa mondta, hogy az internet a következő kontinens, ahova az egyház küldetése szól.”