Agrártörténelmi szüret: jobb világot akarnak csapolni a magyar komlóval

Kevesen tudják, hogy a komlót gyógynövényként is számon tarthatjuk, de az szinte mindenki számára ismert, hogy a sör ízét és illatát adja. A magyar sörgyártókhoz kamionszámra érkezik a külföldi komló, miután a középkorig visszanyúló magyar komlótermesztés az 1990-es években megszűnt. Azonban két évvel ezelőtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária összefogásával egy hektáron komlót telepítettek Kastélyosdombón, ahol a családok átmeneti otthonában háztáji gazdálkodásra nevelik a rászorulókat. Az ültetvénynek volt kockázata, hiszen komlót ültetni költségesebb, mint szőlőt vagy gyümölcsöst, magyarázta Lados Péter sörfőzőmester a szüreten.

– Nagyon komolyan vettük a felkészülést – mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója. – Németországban helyi gazdákat kértünk arra, hogy osszák meg velünk a tapasztalataikat. Azóta egy szárítót és feldolgozócsarnokot is építettünk Kastélyosdombón. Most az első szüreten egy hektárról 800 kiló komlót takarítunk be, de jövőre ez másfél tonnára nőhet.

A sörgyártó multi a világ minden táján különös értékként tekint a helyi közösségekre, helyi termékekre. – A Csapoljunk egy jobb világot programunkkal a fenntarthatósághoz járulunk hozzá, mert a helyi termékek fogyasztása a világon mindenütt csökkenti a logisztikai környezetszennyezést – mondta Geert Schwaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója.

Az agrártárca a jövőben egy hektár komló telepítése után 6 milliós forintos támogatást ad a gazdáknak.

– Egy ágazat újjászületése új munkahelyeket teremt, erősíti a vidék gazdaságát, színesíti a magyar mezőgazdaságot – mondta Nagy István agrárminiszter. – A termelők augusztus 31-e és szeptember 22-e között nyújthatják be a támogatási kérelmüket a 150 millió forintos keretösszegű programba, így akár húsz hektárral is növekedhet azon területek nagysága, melyeken komlót termesztenek Magyarországon.

Egykor a magyar komló klónját nemesítették is

Az ünnepélyes megnyitón a segélyszervezet képviselői külön köszönetet mondtak Lévai Anikónak a támogatásáért. A kastélyosdombói komlószüreten részt vett Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője és Szita Károly, Kaposvár polgármestere is. Az érdeklődők előadásokat is hallgathattak a komlóról. Katona Csaba történész a sör históriájáról emlékezett meg, ebből megtudhattuk, hogy már a pannonhalmi apátság 1091-es alapító oklevelében találhatunk közvetett bizonyítékot a korabeli komlótermesztésre. Cseh Sándor agrármérnök és lánya, Cseh Katalin szakmai útmutatást adtak a komlótermesztéshez. Cseh Sándor volt ugyanis az a szakember, akinek a vezetésével az 1980-as években a bólyi mezőgazdasági kombinátban nagyüzemi termelést és klónnemesítést folytattak.