Szent Kilitet ostromolja lelkes hitért és a hűség megéléséért

– Mi motiválta abban, hogy Istennek adja az életét? Egyértelmű volt a hívás, az elhívás?

– Családomból hozom a megélt hitet. Édesapám érdeklődött a teológia iránt, bár nem végezhetett középiskolai tanulmányokat, de az akkor megjelenő Teológia című folyóirat mindig ott volt az asztalunkon, s e kiadványt én is mint általános iskolás olvasgattam. Édesanyám a plébánia kántora volt, és a templom díszítője, ezért a templom volt a második otthonom. Plébánosom, Bódi György atya – a nehéz 70-es években is – jó pásztorként viselte a hívek, így családom és a templom sorsát. Ezekből a „cserepekből” állt össze egy kisgyermek hivatása. A győri bencés gimnáziumba jelentkeztem, s már a Veszprémi Egyházmegye által is támogatott tanulmányok után – hiszen akkor tandíjat kellett fizetni – felvételiztem az egyházmegyébe.

– Hosszú időt töltött Kutason, ahonnan a Balaton mellé került. Könnyen elengedték régi hívei? Alázattal elfogadták Önnel együtt a püspöki dispozíciót?

– Négy év nagykapornaki káplánság után, 1988-ban kerültem Kutasra, ahol több mint három évtizedet töltöttem. Igyekeztem úgy szolgálni a híveket, azzal a családias hivatással, amelyet otthonról hoztam, s amit megélhettem Zalában is. „Gyermeke” lenni az időseknek, testvére a korombelieknek, s tanítója a gyermekeknek, melyhez nagy segítséget kaptam Billege Edit hitoktató személyében. Igyekeztem a katolikus közösségnek „arcot” adni, és számos más tevékenységem közül hadd emeljem ki a templom- és plébániaépület felújítását, a közösségi tér kialakítását, a Szent Anna-napi búcsút jubiláns atya meghívásával, a helyi egyházközségek ünnepeinek méltó megünneplését! Azáltal, ahogy egy református testvérem mondta: „igazodási pont lettél nekünk”, így érthető, hogy nem volt könnyű a dispozíciót megélni sem a híveknek, sem nekem.

– Hogy fogadták a kiliti hívek? Itt is igazodási pont lehet?

– Elődöm, Gárdonyi Máté plébános felkészítette a híveket, hogy egy agilis atya, s a hitoktatásban „nagyon otthon levő” hitoktató érkezik. Így vettem át nemcsak Kiliti plébániáját Nyimmel és Ságvárral, hanem a nagyberényi plébániát is Som fíliával. Már várt a feladat 2019-ben: a plébániaépület teljes felújítása önkormányzati és egyházmegyei támogatással. Szerencsére ezt sikerült még a pandémia előtt befejezni, s lehetőség nyílt a kaposvári székesegyház felújítása során az ott lévő oltár és ambó Kilitiben való elhelyezésére. Az áttelepítést az akkor zárt templomban meg is oldhattuk, és hasonlóképp került a ságvári templomba a székesegyház padjainak nagy része. Éppenhogy elindult a hitoktatás, amikor a járvány miatt minimálisra csökkent a kapcsolattartás a tanulókkal és szüleikkel. Ez az idő még kevés ahhoz, hogy igazodási pont legyen a plébánia…

– A szabási szociális otthon ellátottjait is rendszeresen pasztorálta. Mi több, még verset is mondott egykor a költészetnapi rendezvényükön. Nem hiányoznak az ottélők?

– Amikor Kutasra kerültem Szabáson volt a kaposvári megyei kórház „elfekvő” osztálya. Nagybetegeket látogattam minden hónapban; kialakítottak egy kápolnát is, ahol szentmiséket tartottam. Ebből az épületből egy szociális otthont alakítottak ki később, ahová szintén rendszeresen jártam, s ők is járhattak a helyi templomba szentmisére. Rendezvényeiken mindig örömmel vettem részt, s valóban nem csak a zsűri tagjaként. A Jóisten itt Kilitiben a Máltai Otthon keretében ad lehetőséget, hogy az idős, beteg ember személyében szolgálhassam továbbra is.

– A pandémia derékba törte az új kezdeményezéseket. Ha „felszabadulunk”, ha újra szabadabb életet élhetünk, a szentmiséken túl milyen vonzó programokkal próbálja gazdagítani az egyházközség életét?

– Balatonkiliti „Szent Kilit oltalma alá ajánlott falu” – ahogy olvassuk a lexikonban. Cletus Szent Péter mellett volt Rómában, majd püspök, pápa s Domitianus idejében vértanú volt. Eddigi életem kapcsolatrendszerében van tanító, tanítvány, iskolatárs, paptestvér is, aki Cletus örökébe lépett. Meggyőződésem, hogy az a kor és helyzet nagyon hasonló a maihoz, és azt szeretném, ha vendégeink lennének a püspök atyák, s mint buzgó elődjük, tanúskodnának, vezetnének minket a hit megtalálásának és megélésének útján. Emellett számos gyermekprogramot is szervezünk mind a nagyberényi, mind a kiliti hittanosoknak.

– Nem ostromolja Szent Kilitet?

– Előző helyemen Szent Anna, a Nagymama volt a segítségemre, s érezhettük, akár papok, akár hívek, hogy tud és akar családias közösséget létrehozni az Őt szeretőkből és tisztelőkből. Szent Kilitet is ostromlom imáimmal, hogy az őskeresztények lelkes hitét, Krisztushoz való buzgó hűséget megtaláljuk és merjük megélni.

– Pünkösdhöz közeledvén, amely a Szentlélek kiáradását, s az egyház születésnapját jelenti, nyilván Önben is megfogalmazódik a gondolat, hogy miként van jelen életében, szolgálatában a Szentlélek...

– Húsvét estéjén Jézus apostolaira lehelt mondván: „Vegyétek a Szentlelket!” – olvashatjuk János evangéliumában. A Lélek az, aki mint a lehelet, tartja bennem az életet. Minden lélegzetvétellel életben tart, hogy szolgáljam a rám bízottakat. Hiszem, hogy a Lélek imádkozik bennem szavakba nem önthető sóhajtozásokkal. Ő az, aki az állandó jelent biztosítja, hogy szeretetben élhessek.

Hagyatékból épült

Kiliti temploma 1801–1804 között épült késő barokk, copfstílusban, zömmel Katona József kanonok hagyatékából. A plébániaépületet is a kegyúr, vagyis a káptalan emelte 1812-ben. A templom és a plébánia egyaránt műemlék. A templomkert kálváriája Papp János egykori plébános költségén épült.