vadak az udvarban

2021.06.20. 20:00

Letarolták a nagybajomi kertet az őzek

Házhoz szoktak az őzek, és feldúlják a kertet még a falu belterületén is, panaszolta egy nagybajomi asszony. A probléma általános a somogyi falvakban, mert vidéken sok az elhagyatott porta, és gyakran nincs hátsó kerítés, így szabad a bejárás a vadaknak.

Kovács Gábor

Part Zoltánné azon kevesek közé tartozik a családjával, akik még művelik a kertet, tartanak állatokat, állítja. Bár a kert már tavaly is, de az idén még inkább már csak bosszúságot okoz. – Betelepült a szomszédban lévő gazos telekre egy őzcsalád, mindent, de szó szerint mindent lerágnak – mondta a kerttulajdonos. – A jegyző intézkedésére lekaszálták a gazt, de az állatok már úgy ideszoktak, hogy eszük ágában sincs elmenni. Ha a kert egyik felén megugrasztjuk az őzet, elmegy a másik felébe. Lassan már semmi sem marad a veteményesből. Van, amit harmadszor vetettem el, de minek?

Parték rengeteget dolgoznak azért, hogy megtermeljenek magunknak helyben sok mindent. De így nem látják értelmét, és már azon gondolkodnak, hogy ők is hagyják, hogy a gaz verje fel a kertet, mint másoknál. Pedig a Zrínyi utcai otthonuk belterület, nem az utolsó utca a faluban az erdő mellett. Hornung Judit nagybajomi jegyző azonnal reagált a panaszra, és kiment a házhoz. – Valóban magas volt a gaz, és szóltam a közmunkásoknak hogy vágják le – mondta a jegyző. – A vadásztársaságoknak azonban nemcsak vadászati jogosultságuk van, de olyan vadgazdálkodási kötelezettségük is, amellyel védik a belterületet a vadaktól – mondta a jegyző. – Az állatok élettere azonban visszaszorul, nem lehet megakadályozni, hogy lakott területre tévedjenek. Egyetlen megoldás, hogy a házaknál vadbiztos kerítést húzzanak fel, de ez nem olcsó mulatság.

Állatot befogni nem tud a jegyzőség, vadat kilőni belterületen nem lehet, csak nagyon szigorú szabályok mellett.

Ilyenkor a rendőrségnek is ki kell vonulni, külön engedélyt kell kérni, ráadásul nincs garancia arra, hogy a kártevő állat éppen akkor érkezik, amikor várják.

Az érintettek kerítsék be a birtokukat, adott általános tanácsot kérésünkre Mátés Tibor, a szennai Zselic Vadásztársaság elnöke. Lehet vásárolni ultrahangos vadriasztó készüléket is, ami hatásos. Saját maga is bekerítette a területét, és azt tapasztalta, hogy a vadhálós kerítést nem bántják a vadak. Különböző magasságban kihúzható, a métere 200-300 forint, de az oszlopok kihelyezése és a munkadíj is növeli a költségeket.

Egy vadásztársaságnak arra is van lehetősége, hogy lakossági panaszok után ritkítsa a vadakat egy térségben, de ennek elrendeléséhez kormányhivatali hatósági engedély szükséges.

Csökkent a feszültség, ahol kevesebb mezőgazdasági vadkárt regisztráltak

Belterületen nehéz a védekezés, ezért a települések külterületén kell megállítani a vadakat, szögezte le Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) somogyi elnöke, aki maga is nagybajomi. A villanypásztort tartja a legjobb megoldásnak, de azért bizony a pénztárcába kell nyúlni. Az előző évekhez képest kevesebb lett a mezőgazdasági vadkárok száma, ezzel együtt csökkent a feszültség a gazdák és a vadásztársaságok között – tapasztalta. Mostanában csupán Balaton­endréd környékéről érkeztek hozzá ilyen gondokról szóló beszámolók. Szerinte az új vadászati törvények együttműködésre késztetik a feleket, szabályozták a feladatokat. A védekezés a vadásztársaságok dolga, de a termelőknek hozzá kell járulniuk a költségekhez.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában