biztonság

2021.10.09. 15:30

Kamerák veszik el a házőrzők munkáját

A háztáji állattartás visszaszorulásával már faluhelyen is egyre kevesebb kutyát tartanak. A házőrzők szerepét átvették a kamerák, amelyek sokszor magát a drága ebet óvják, nehogy ellopja valaki a kedvencet. Munkakutyát egyre kevesebben tartanak, pedig egy időben nem a kinézet számított, mint napjainkban, hanem az, mennyire tud együtt dolgozni a gazdájával.

Turbéki Bernadett

A Magyar Agrár– és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán tartott előadást Molnár Marcell, a Kutatók Éjszakája programsorozat keretein belül „Kőkemény farkasölő, vagy aranyos fehér maci?” címmel. A komondort, mint pásztorkutyát napjainkban egyre kevesebben vetik be. Kiállításokon jól mutatnak a kedvtelésből tartott négylábúak, ám egy munkakutyának ennél többet kell nyújtania.

– A kutya az az állatfaj, amelynek a domesztikációja a legjobban sikerült – emlékeztetett Molnár Marcell egyetemi docens, aki a Kutatók Éjszakájára magával hozta nyolc hónapos komondorát. Ezt a fajtát a hazai köznyelv ősi magyar kutyaként tartja számon, pedig a fajtanemesítés nem a honfoglalás korára nyúlik vissza. Ez igaz valamennyi „ősi” magyar kutyafajtára. Hazánkban úgy száz évvel korábbra nyúlik vissza a fajtaalakítás. Korábban nem a kutya kinézete, hanem egyéb tulajdonságai játszottak szerepet abban, hogy megtartották-e a háznál. A fajták a használati típusokból alakultak ki, amelyet 1570-ben egy angliai professzor kategorizált. Egyebek mellett felsorolta a nyúlvadász akrobata, a véreb, a spánielek, a szetterek, az agarak fajtáit.

– A kutya haszonállatként létszükséglet volt a portán. A gyorsaság és az erő, valamint a gazdájával együttműködő hajlam képezték az értékét. Településeket hoztak létre, ahol a „kutyászok”, vagyis a tenyésztők éltek. Így jöttek létre a kutyapecér szóból például a Pecéradacs, Középpecér települések.

– A kutya nem volt lényeges, csupán egy eszköz volt. Ha eltört a lába, szereztek másikat – mondta az egyetemi docens, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy egy komondor is lehet kezesbárány, ha nem munkakutyaként tartják.

Fogynak a magyar négylábúak

Évente csupán néhány száz kölyök látja meg a régi fajtáinkból a magyar napvilágot. Legtöbb magyar vizslából születik, évente 650–700 kiskutya. Erdélyi kopóból és magyar agárból 80–100, puliból és komondorból 250–300, pumiból, mudiból és drótszőrű magyar vizslából pedig alig 250 születik országosan. Somogyban Molnár Marcellnél tavasszal születtek komondorok, és Somogyjádon is van egy tenyészet.

– A komondort nehezebb családi kutyaként tartani. Erre a célra inkább a magyar vizsla alkalmas. Drótszőrű változata kevésbé populáris. Ha divatos egy fajta, az a végzete, mert nincs szelekció. Pedig fajtanemesítés szempontjából lényeges lenne – tette hozzá az előadó.

Fotó: T. B.

Ezek is érdekelhetik