Felvásárolta a házak többségét a helyi roma elnök Kürtöspusztán

Hat hónapos csecsemőjével egy fiatal férfi volt az első, aki szembe jött velünk Kürtöspusztán.

 – Most költöztünk vissza, itt nőttem fel – mutatott körbe Károlyi Richárd. – Az ökumenikusok sokat segítenek, és már több a munkahely a környéken, mint régen. Én Somogyfajszon dolgozom. Víz a házaknál nincs, csak egyetlen közkút működik, azt is egy hónapja nyittatta meg a polgármester. Azt ígérték, hogy tavasszal mindenhova bekötik a vizet. 

– Nem jó az élet, mert szegények vagyunk, nézze a házamat – támaszkodott a kerítésnek Balla Lajos. – Havi 35 ezer forintból élek. Az ember 63 évesen nem kap munkát. Nyáron még el tudtunk menni Boglárra kukoricát, hagymát szedni. 

A szemközti házon nincs ajtó, a törött ablakon karácsonyi díszek. Egy fa ágain száradtak a mosott ruhák. Nem volt otthon senki, de belesve láttuk, a szobában a legnagyobb érték egy kerékpár. 

– Török hagyású templom! – szólt oda egy nő, aki szomszéd házból lépett ki, kezében kávéval, és látta, hogy a kápolnát nézegettük. Arról az idős asszonyról mesélt, aki romos melléképületben él, alig nagyobban egy disznóólnál és legnagyobb vágya karácsonyra egy gyertya volt. 

– Most kórházba került a Mari, annyira leromlott az állapota – mondta az asszony, felhajtva a kávéját. 

Két férfi rozsdás kályhát tolt felénk talicskán. Ők is megálltak pár szóra. – A közlekedésen kellene javítani, mert nincsenek buszok – mondták. – A víz is gond, de most megnyitották az egyik közkutat. Van még kettő, de azok zárva. A másik utcából is idejárnak és babakocsival hordják a vizet. 

– Tűrhető az élet – mondta kis gondolkodás után a háromgyermekes Horváth Szabina, miközben a nagyobbik fia, Erik rángatta a sílécekből készült kerítést. Bolt nincs, orvos nincs, és a vírus miatt most nem viszi óvodába a gyerekeket, mert nem kötelező. 

Még 2009-ben egy állami beruházás hozta volna el a vizet Kürtöspusztára, tudtuk meg Pusztakovácsi polgármesterétől, Kresztyankó Andrástól. A településrészen 230-an élnek. Akkori áron háztartásonként 85 ezer forintért kötötték volna be a vízvezetéket, ehhez azonban a családoknak kölcsönt kellett volna felvenniük 20 havi részletre. Már az első törlesztésnél a lakók fele lemondta a szolgáltatást. Most jutottunk el oda, hogy az önkormányzat lett a tulajdonos a területen, így nyithattunk meg egy közkutat. Segéllyel, lakhatási támogatással, ingyenes étkeztetéssel segítjük a kürtöspusztaiakat. Mintegy 10 százalékuk dolgozik, főként közmunkásként. 

– Árpád-kori a település, régi a kápolnája – mondta Veszelka Mihály, a helyi roma kisebbségi önkormányzat vezetője, pusztakovácsi mezőgazdasági és építési vállalkozó. – Kürtöspusztán az olyan alapvető szükségletekből is hiányt szenvednek, mint az ivóvíz. Aki tíz éve rákötött a rendszerre, ingyen vizet kapott, aki nem, annak könyörögni vagy fizetni kellett a szomszédnak a vízért, ami ingyen jött. Tízéves probléma oldódhat meg tavasszal a reményeink szerint. 

Az útkérdés megoldása is sürgető lenne Veszelka Mihály szerint. A bekötőút tragikus állapotban van. A gyerekek, szülők télen nehezen közlekednek a sáros úton, és erre él a lakók 70 százaléka. A közvilágítás itt nagyon rossz. Pottyantós vécéket is az ökumenikus szeretetszolgálat segítségével szereztek be, ez is előrelépés. 

– Kürtöspusztán az épületek 70 százaléka az én tulajdonomba került, mert csak így tudtam segíteni – ismerte el a vállalkozó. – Három év alatt tíz ingatlanba tudtuk bevezetni a villanyt, és úgy csináljuk, hogy a villanyszámla az én nevem alatt marad. Ezzel elkerülhető, hogy kikössék az áramot a házakból. Telente átlag két épület dőlt össze, mert a lakók korábban a saját fejük felől adták el a bontott építési anyagot. Most a bérleti díjból befolyó pénzt a házak felújítására, fenntartására fordíthatjuk. Mindenkivel bérleti szerződésem van: ahol nincs víz-villany, a bérlő ötezer forintot fizet havonta, ahol az egyik van, ott tízezer, ahol mindkettő, ott húszezer forintot fizet a lakó. 

A kisebbségi önkormányzat költségvetése évi 400 ezer forint, de ennek a kürtösi kultúrház rezsijére elmegy a fele, a fennmaradó pénzt a falunapra, a gyerekek ajándékozására fordítják. A falunap azonban 800 ezer forintba került neki, állította a vállalkozó. Ilyenkor 200 emberre ingyen főznek, és ingyenes az üdítő, alkoholt azonban nem árusítanak. Oktatásban és munkában látja a helyi romák kiútját Veszelka Mihály, aki csalódásként fogta fel, hogy az idén három lány is 17 évesen szült a pusztán. 

Gitártanár metodisták 

Metodista közösségi ház működik Kürtöspusztán, ahol nemcsak istentiszteleteket tartanak rendszeresen, de mellette hetente kétszer foglalkoznak az itt élő gyerekekkel is. A metodisták gitároktatást is tartanak nekik. Az önkormányzat tulajdonában lévő közösségi ház rég megérett már a felújításra, lassan beszakad a teteje, ezért Veszelka Imre „üti a vasat”, hogy mielőbb felújíthassák. 

Focikapu és fóliaprogram 

A környező falvak polgármestereinek segítségével igyekeznek fejleszteni a romák lakta településrészen. Az osztopáni sportklubtól két focikaput kapnak, ezeket állítják fel, hogy a kürtöspusztán élő fiatalok sportolhassanak. A bodrogi és a somogyfajszi önkormányzat segítségével pedig fóliaprogramot indítanak a helyieknek a kultúrház közelében, ahol zöldségter­mesztésbe vonják be őket. 

Fotók: Lang Róbert