Veszélyben vannak a vizes élőhelyeink

Vizes élőhelyeink állapota nem éppen szívderítő - ezt állapította meg Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanszékvezetője a vizes élőhelyek világnapján. Környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos természetes vizeink állapota, az egészséges ökoszisztéma fenntarthatósága. – A minősítőrendszer eredményei alapján a helyzet nem túl kedvező – mondta az egyetemi tanár. – Így talán kevésbé hangzik meglepően, hogy a vezető nemzetközi szaklapokban gyakorta olvasható az a mondat, hogy az édesvízi élőhelyek a Föld leginkább veszélyeztetett ökoszisztémái közé tartoznak. 

A legfőbb veszélyeztető tényezők mind az emberi aktivitásokhoz köthetők. Ezek közül kiemelhető a szándékos élőhelypusztítás, az idegenhonos és inváziós fajok terjedése, a klímaváltozás és a mikroszennyezők. A különböző mikroszennyezők, gyógyszerhatóanyag-maradványok, mikroműanyagok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatásait csak napjainkban kezdik részletesen feltárni. Az már köztudomású, hogy a vizekbe kerülő hormonok (ösztrogének, tesztoszteronok) szélsőséges esetben szaporodásképtelen halpopulációkat eredményeznek, az viszont talán kevésbé ismert, hogy sok egyéb vegyület, hatóanyag rendelkezik ezen hormonokhoz hasonló hatással. 

További aggodalomra ad okot, hogy a szennyvíztisztítók nem képesek a mikroszennyezők ártalmatlanítására, a belőlük kijutó keverék nagyon sokféle, akár 30–50 hatóanyagot tartalmazhat. Arra nézve, hogy ezek egymással kölcsönhatásba lépve milyen hatást fejtenek ki a vízi élőlényekre, szinte semmit nem tudunk, mondta a tudományos főmunkatárs. Kutatásokban és innovációs eljárások folynak azért, hogy évtizedek múlva is elérhetőek legyenek természeti értékeink.