Nagy a szomjúság az érzelmi intelligenciára, mégsem oktatják, pedig fejleszthető

Vajon mekkora lehet az IQ szerepe a társadalmi érvényesülésben? Megdöbbentő, de mindössze négy százaléknyira meghatározó abban, hogy ki milyen karriert fut be. Ezért a fejvadász cégek arra is figyelnek, hogy kinek milyen az érzelmi intelligenciája, ám a mai oktatás döntően, több mint 90 százalékban kizárólag az IQ használatára koncentrál. Pedig az IQ egy emberben adott egy életen át, míg az érzelmi intelligencia a későbbi életszakaszokban is fejleszthető, bár idősebb korban már lassabban. A témáról Pécsi Rita neveléskutató, egyetemi docens tart több részből álló előadássorozatot a kaposvári püspökség nagytermében, a Csakazértis a Családokért Egyesület szervezésében.    

– A pedagógiába csupán beszivárog az érzelmi intellgencia, ezért alapvető szemléletváltásra lenne szükség – mondta Pécsi Rita. – Az iskolarendszerből kiszorul az érzelmi intelligencia tartalom, nem mintha a neveléstan és a pszichológia nem hangsúlyozná a fontosságát már évtizedek óta, de a szerkezet, a szemléletmód lassan változik. Nincs rá idő, sok a tananyag – hasonló okok miatt az érzelmi intelligencia a pedagógiai gyakorlatba nemigen kerül bele, bár a pedagógia tudományában élénken él. Csak azok a családokban vagy alternatív iskolákban működik igazán, ahol szembe mennek a fősodorral.  

Érdekesség, hogy agykutatók szerint az IQ központja egy mindössze 11 milliméternyi terület az agyban, az érzelmi intelligenciának viszont ott van az összes 16 kilométernyi agytekervény, mert az érzelmek a tudatos ént és a tudatalattit sűrűn behálózzák, és ha inger éri, megmozdul az egész személyiség. Ezért mondták pedagógusok, ha nem jut be a mondandó az érzelmi hálóba, akkor az intellektuális oktatást is el lehet felejteni. Szerencsére az érzelmi intelligencia jól fejleszthető, ehhez a kulcs az élmény, a tapasztalat és az azonosulás. Ebben segít a játék, a zene, a beszélgetés, a színház, az irodalom, a kirándulás. A kíváncsiság, a nyitottság, a lelkesedés és a motiváltság is az érzelmi intelligenciához tartozik.                 

A mai világban nagy a szomjúság az emberekben az érzelmi intelligenciára,  állapította meg Pécsi Rita. Egy háborús világban azt keressük, hogyan maradhatunk épek, illetve hogyan óvhatók meg a kapcsolataink az internet világában, és hogyan enyhíthető a bizonytalanság és a belső szorongás.  
 

Kötődési krízis rombolja a kapcsolatokat

A mai házasságok 60 százaléka válással végződik, és ennek hátterében a kötődés problémája áll, mutatott rá a neveléskutató. A kötődés azonban az érzelmi intelligenciához tartozik, így fejleszthető. Ma viszont kötődési krízis van, ennek illusztrálására elmesélt egy példát: egy anya bement az iskolába, hogy bejelentse, hogy ezentúl a nagymama lesz a gyerek gyámja, mert az anya nem ért rá. Az érzelmi intelligencia olyan, mint az izomzat, folytatta a szemléltetést. Ha nem fejlesztjük az izmunkat, akkor nem fogunk egy ökröt felemelni, pedig a házasság „ököremelő bajnokság” , mondta tréfásan az előadó, aki maga is 38 éve házas.