2023.06.28. 09:03

Belilult a bárdudvarnoki Provance

Csattogtak a metszőollók a bárdudvarnoki Provance-ban a hétvégén. Kétnapos levendulaszüretre gyűltek össze Lukács Adina barátai és ismerősei, hogy segítsenek a betakarításban. A learatott virágzatból levendulaolajat és levendulavizet nyernek.

Turbéki Bernadett

Perpék Attila bárdudvarnoki tiszteletes áldotta meg a levendulaszüret résztvevőit. A ládába szedett virágot óriási lepedőkre borították, amelyeket batyuba kötve szállítottak másnap a szigetvári gyógynövénylepárlóba. – Ez a hőhullám nagyon jót tett a virágoknak. Gyönyörűen pattantak ki a bimbók – mondta Lukács Adina, a levendulás gazdasszonya.

Több mint tíz éve telepítette az első levendulabokrokat. Először 225 francia levendulát vett, abból szaporította évről évre az állományt. Munkájának eredménye már egy csodálatos levendulamező lett. Jelenleg 6 ezer tő ad munkát neki, különösen idén, mert a csapadékos időjárás a gyomnövényeknek is kedvezett, ezért a gazolás is tovább tartott.
– Az egész kézi munka. Manufaktúra vagyunk. Nem vegyszerezünk, a kapálást, a gazolást és az aratást is kézzel végezzük. Szüreten csak a virágát szedjük le. Ez dupla munkát ad, mert lepárlás után még egyszer vissza kell jönni a mezőbe és levágni a szárakat a növényről, hogy ne gyengítse a bokrot – sorolta a teendőket Adina. – Szerencsére az idei szüretre sok segítőnk érkezett.
Huszár Bernadett először vett részt a szüreten. – Szomszédok vagyunk, és ez egy jó alkalom arra, hogy jobban megismerjük egymást. Az illat, a hely és az emberek üdítően hatnak rám – mondta Huszár Bernadett, miközben szorgalmasan csattogott a metszőolló a kezében.
A mellette dolgozó Kelemen Éva viszont minden évben eljön segíteni. – Nekem is nagyon sok virágom van otthon, tudom, hogy mennyi munka van velük, és mennyire fontos, hogy segítsünk. A levendulát nagyon szeretem, a parfümöm is levendulás – mondta. – Imádom azt a pillanatot, amikor megérkezünk és megcsap a levendula jellegzetes illata.

Közös akaratból született meg

– Volt egy csodálatos terület és a férjemmel azon gondolkoztunk, hogy hasznosítanunk kellene, de úgy, hogy szép legyen, örömünk leljük benne. A bakonybéli bencés szerzetesekhez jártam akkoriban önkéntesmunkán és pont egy olyan időszakban voltam, amikor mentát, levendulát szüreteltünk, vittünk szárítani, mentaszörpöt készítettünk a konyhásnénikkel. Ott beleszerettem a levendulába. Ezzel az inspirációval jöttem haza, és mondtam a férjemnek, hogy nagyon szeretnék egy levendulást, egy „bárdi Provance”-ot létrehozni. Eltelt egy-két év, aztán a férjem a Balaton környékéről ő is hasonló inspirációval jött haza. Ekkor találkozott a két akarat, ekkor vettük meg az első pár tövet Tihanyból – mesélte a kezdeteket Adina.

Fotó: T. B.