Egyre több falusi talponállóra kerül ki manapság a zárvatábla

Úgy volt az egykor, ha az újságíró információ után kutatott egyik-másik somogyi kistelepülésen, biztosra vehette, hogy a helyi könyöklőben megtudja, amire kíváncsi. Mára azonban egyre több falusi kocsmára került lakat, s egyes vélemények szerint a helyi könyöklők bezárásával a társasági élet központjai tűnnek el.

Koszorus Rita

Fotóillusztráció

A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Érdekképviselete (KISOSZ) szerint eltűnőben vannak a falusi kocsmák. Tapasztalják ezt a településvezetők is, hiszen több olyan somogyi falu van – különösképpen Dél-Somogyban –, ahol már évek óta a zárvatábla árválkodik az egykor nyüzsgő társasági életet bonyolító egységek bejárati ajtaján. Így van ez Vésén is, ahol korábban két ilyen egység is működött, de legalább tíz éve annak, hogy egyetlen ilyen vendéglátóhely sincs a településen.

– Szomorúnak tartom, na nem az alkoholfogyasztás miatt, hanem azért, mert egy közösségi tér volt a kocsma – mondta Bertók László polgármester. – Ma pedig üresen állnak az épületek, az egyiket hirdetik eladásra, de nincs érdeklődő.

Bertók László azt mondja, sokszor látja, hogy az emberek a szabad ég alatt fogyasztják el italukat munka után, mivel beülni a barátokkal vagy munkatársakkal nincs lehetőség. A polgármester szerint, ha nem lenne olyan sok előírás és bonyolult adminisztráció, még az önkormányzat is működtethetne egyet. Hasonlóra van példa Kastélyosdombón, igaz, ott nem a klasszikus kocsmába térhet be a kedves vendég, hiszen a helyi termelésű komlóból főzött sört mérik a Dombó 67-ben. A különleges ital vonzza a vásárlókat, mert vannak, akik akár kilométereket is utaznak érte.

Négy kocsmára is lakat került Mezőcsokonyán

Mezőcsokonyán viszont egykor négy kocsma is volt, ma már egyetlen sem működik. – Nem az italozás miatt, de közösségi élmény volt, ha betért valaki a kocsmába – mondta Ballér Péter polgármester. – Valamikor négy is volt, aztán eltűnt az összes. A presszó épületét megvette egy magánszemély, aki lakóházzá alakította. Nincs, aki belevágna a vállalkozásba, hiszen az nem egyszerű. Sok előírásnak kell megfelelni ahhoz, hogy szabályszerűen működjön egy vendéglátóhely.
Ahol azonban a kocsma is megszűnt, ott sem hagytak fel az alkoholfogyasztással az emberek, csak áttevődött a vendégkör a boltba, dohányboltba vagy helyi étterembe, pizzériába, büfébe, már ha van. Kiskorpádon is évekkel ezelőtt megszűnt a kocsma, pedig ahogyan a klasszikus is megénekelte: ott volt a nagy élet.
– Régen négy volt, de ma egy sincs, csak egy vendéglátóhely, ahol alkoholt is árusítanak – mondta Paisné Tóth Andrea kiskorpádi tanyagondnok. – Szerintem az emberek hozzáállásával van a gond, mert az idősebbek még abban szocializálódtak, hogy el tudtak menni a kocsmába enni, inni, beszélgetni a barátokkal. A fiatalabb generációnak viszont nincs erre igénye, inkább megrendelik, amire szükségük van, és belefeledkeznek az internetbe.

A pandémia még inkább elszigetelte egymástól az embereket

Paisné Tóth Andrea kiskorpádi falugondnok szerint a pandémia csak még jobban elszigetelte az embereket egymástól. – Van olyan ember a faluban, akit nem ismerek, és nem azért, mert engem nem érdekelne, hanem mert annyira elzárkózott a közösségi élettől – tette hozzá.

Batéban sincsen klasszikus étteremben vett presszó vagy kocsma. A helyiek így is tudnak szeszes italt vásárolni, hiszen bolt, pizzéria, benzinkút és dohánybolt is van. – Ár-érték arányban jobbak vagyunk a multiknál, a környező városokból is kijárnak hozzánk vásárolni, úgyhogy sokan vásárolnak inkább nálunk, mondta Bőzsöny András, a helyi dohánybolt üzemeltetője. Hozzátette: kocsma híján is van kocsmaélet a faluban, de nem náluk. Hiszen nem is cél, hogy presszóvá váljon az üzlet. De szerinte nem is lenne igazán igény rá. –

A felvevő réteg eltűnt, a fiatalok más formában fogyasztanak, mint régen. A társas élet is teljesen más lett: sok időt töltenek az internettel, amivel szerintem nincs gond, de így már kérdéses, hogy egy kocsma meg tud e élni, mondta.