Eltűnőben a köd

Megfigyelték, hogy kevesebb ködös nappal találkozhatunk telente? Akár hiszik, akár nem, ezt is a klímaváltozás számlájára írják. Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt, írta meg egy klímapolitikai szakportál friss elemzésében. Azt vizsgálták, hogyan változik Magyarországon a köd előfordulása a melegedő éghajlat következtében. Az elemzés azt találta, hogy 2001-2022 között átlagosan évi 53 ködhajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon, azaz októbertől márciusig. Érdekesség, hogy a ködös napok száma egy-egy térség gazdasági életére is hatással van. 

A legkevesebb, köd kialakulásának megfelelő napot az ország legszelesebb vidékein, a Bakonyban és a hegységek csúcsai környékén mértek. Itt 10-30 nap volt ködhajlamú, míg ezzel szemben évi 30-50 napon át volt köd a Dunántúl nyugati felén. A Balatontól nyugatra és délre az országos átlagnál kissé magasabb a ködhajlamos napok száma (50-70 nap), míg a legtöbb ködös nap délnyugaton és az Északi-középhegység környezetében fordult elő, 70 feletti nappal. Vagyis maradt még elég ködtartalék Somogyban, megülhet a szelíd lankákon. Hivatalos meghatározással a köd egy felszínközeli felhő, amikor a látástávolság egy kilométer alatt van. Viszont nem árt megfeledkezni Karinthy Frigyes mondásáról, miszerint a valóság ködös, ha a lelkemben köd van. A látóképességünket a köd csak próbára teheti, nem veszítjük el, ha tudunk önmagunkra figyelni.