Törésvonalból van több is Somogyban, de nem kell félni

Mivel hazánkban szerencsére nincsenek olyan erejű földrengések, mint Japánban vagy Törökországban, hajlamosak vagyunk abban a tév­hitben lenni, hogy alattunk nincs mozgásban lévő kőzetlemez. Márpedig a föld akkor is mozog, amikor azt az ember nem érzékeli. Magyarországon évente mintegy 200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be. 
A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször is előfordulnak, és 4,5–5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente. A 2020-as petrinjai földrengés olyan erejű volt, hogy még Somogyot is erősen megrázta, de az újévi siófoki rengést csak kevesen érzékelték. 
– Hazánk legszeizmikusabb területe a Móri-árok térsége, mely egészen Berhidáig elnyúlik. Innen már nincs messze Siófok, ez magyarázhatja a rengést – magyarázta a földben végbemenő folyamatokat Árvai Gábor földrajztanár, geológiai túravezető. Hozzátette: Somogy területe folyamatos mozgásban van, még akkor is, ha ezt nem érzékeljük. 

Az igali törésvonal a legjelentősebb

– A Dunántúli-középhegység területe, a Balaton-felvidék emelkedik, ezzel szemben az Alföld, a Kisalföld és Somogy területe is süllyed. Persze, nem úgy kell elképzelni, mintha egy lifttel mennénk lefelé, hiszen a süllyedés mértéke évente átlagosan 0,3 milliméter. A kéreg regionális süllyedéseit és emelkedéseit az izosztázia szabályozza. Az izosztázia munkája sok-sok generáció múlva sem lesz érzékelhető, csak jó pár millió év múlva fog megváltozni a vármegye domborzata – tette hozzá Árvai Gábor. 

A vármegye területén több kis és mikro törésvonal található, de az igali törésvonal a legjelentősebb szeizmológiai szempontból. Az egész Kárpát-medence aljzata különböző időben és korban keletkezett rögökből, kőzettestekből áll. Ezek az oligocén földtörténeti korban álltak össze egy kirakóshoz hasonlóan, s ezért van több törésvonal a medence területén, amelyek közül a legnagyobb a Zágráb–Hernád vonal, amely két nagy szerkezeti egységet választ el egymástól. Ettől délre az eurázsiai, északra az afrikai lemez darabja található. A törésvonalak között mozgások vannak, amelyek során feszültség halmozódik fel, itt pattannak ki rengések. 

Árvai Gábor hozzátette: az afrikai kőzetlemez folyamatosan közeledik az eurázsiaihoz, de az adriai tüske is benyúlik erre a területre, ami a mozgásokban közrejátszik. A mediterrán régió szeizmikus, illetve részben vulkáni aktivitásának gyökerei a földtörténeti múltba nyúlnak vissza, mert lényegében olyan, több tízmillió éve elkezdődött tektonikus folyamatokról beszélhetünk, amelyek még napjainkban is zajlanak az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez ütközése miatt. Az afrikai és eurázsiai lemez ütközése során tört le az az önálló életre kelt lemezdarab, amit Adriai tüskeként is szokás emlegetni, és legnagyobb részben ez, illetve ennek mozgása áll a magyarországi szeizmikus események hátterében is. 
– Nem véletlenül robbannak ki Magyarországon földrengések. Hazánk szeizmológiai tekintetben nem teljesen nyugalmas terület, ilyen például a Tapolcai-medence is, ahol én élek, szintén potenciális tere a földrengések kipattanásának. Nyilván 8-as és 7-es erősségű földrengéssel nem kell számolni, de 4,5 vagy 5-ös erősségűre van esély.