Egy kutya hazatér – sírás és nevetés családi kiszerelésben

A kutyák márpedig éreznek és gondolkoznak. Ha nem is fogalmazzák meg olyan frappánsan a gondolataikat, mint az Egy kutya hazatér című filmben, biztos vagyok benne, hogy valami hasonló jár a fejükben, mint Bellának. Bella a film kutya főszereplője, akinek én simán adományoznék egy Oscart, ha létezne a legjobb állati főszereplő kategória, mert zseniálisan alakít.

Az igazat megvallva ebben nagy szerepe van az eb magyar hangjának is, hiszen Bellának folyamatosan halljuk az észrevételeit, megjegyzéseit és véleményét.Ez a belső monológ sokat hozzátesz a film élvezeti értékéhez, és sokkal jobban megértjük, hogy mi is játszódhat le egy kutya fejében. Az ebet szinkronizáló magyar színésznő, pontosabban a hangja pedig telitalálat, élettel tölti meg a történetet, köszönet neki akárki is legyen, mert a nevét sajnos egyetlen filmes adatlapon sem találtam meg. Pedig megérdemelné.

A történet pedig egyszerű: egy kutyust elvisznek az otthonából és az imádott gazdijától, de az eb megszökik ideiglenes lakóhelyéről és elindul hazafelé. A haza pedig nagyon nagyon messze van, erdőkön, hegyeken túl sok száz kilométernyire.

Természetesen az egyszerű sztorikat is könnyű elrontani, de megnyugtathatok mindenkit, ez ebben az esetben nem így történt. Bár a közhelyeket nem mindig sikerült kikerülni, de a film készítői legalább megpróbálkoztak vele, és előrukkoltak néhány egészen jó ötlettel. Bella belső monológja például egy ilyen jó ötlet.

Mivel Bella végül is beszél, adja magát a gondolat, hogy a többi állat is beszél majd, ami szerintem határozottan rossz irányba vitte volna produkciót, mert egy olyan alkotást, amiben beszélnek az állatok nem lehet komolyan venni. Szóval Bella csak a nézőkkel osztja meg a gondolatait, a többiekkel állati módon kommunikál, köztük egy pumával. És – ó jaj – a puma nem igazi, hanem animáció. Biztosan nehéz idomított pumát találni, meg gondolom az állatvédők is reklamálnak ilyen esetekben, de ez a puma egy pillanatra sem tűnik valódinak, ami bizony kiábrándító. A kutya pótmamája lesz az említett pumának, tehát meglehetősen fontos szerepet játszik a történetben, ezért különösen zavaró a hamisítás.

A másik jó ötlet, bár ezzel lehet vitatkozni, hogy a filmben az emberek csupán asszisztálnak Bella kalandjaihoz. Mellékszerepet játszanak, ennek megfelelően a jellemük leginkább vázlatosnak mondható, nem is mutatják a reakcióikat, amikor hőn szeretett kutyájuk eltűnik. Nem látjuk ahogy elvesztik a reményt, ahogy kétségbeesetten rohangálnak az utcákon sírva-ríva, stb. De nekem nem is hiányzott. Végül is az a film címe, hogy Egy kutya hazatér és nem az, hogy Egy kutya elveszik.A szereplők egyébként aranyosak, kedvesek, de súlytalanok.

Bella az útja alatt sok emberrel találkozik,jókkal és kevésbé jókkal, meg más kutyákkal is, otthonra is találna, de tovább hajtja a szeretet és a vágy az icipici sajt után. Epikus háttér előtt, hatalmas hegyeken át vezet az útja, gyönyörű tájakon csatangol, aminek köszönhetően készült néhány igen látványos felvétel. Nagy csavarra és meglepetésre azonban ne számítson senki, mert ez a kutya annak rendje módja szerint hazatér, lesznek könnyek, meg ölelések, hitetlenkedés és boldogság, némi bonyodalom illetve levonható tanulság is.

Az Egy kutya hazatér szívet melengető alkotás. Gyönyörű mesét láthatunk a hűségről, a barátságról, a szeretetről, lenyűgöző díszletek között, egy kutya szemszögéből. Már maga a cím sem hagy egy cseppnyi kétséget sem azt illetően, hogy miről szól film, sőt a történet vége is kiderül, de legalább tudjuk, hogy mire számíthatunk. Sírásra és nevetésre, családi kiszerelésben, ahogy az egy jó kutyás filmtől elvárható.

Aki szokott filmeken sírni, vagy akár reklámokon, vigyen magával jó sok papírzsepit. Ha titokban szeretné tartani, hogy végigbömbölte a film utolsó 10 percét, akkor esetleg egy napszemüveget is....

Játsszák: Kultik Kaposvár

Hossz: 96 perc

Rendező: Charles Martin Smith