Aki megrajzolta Rippl-Rónai glóriáját

– Azzal rendeltek ide, hogy tárlatvezetést fogok tartani, de ismerős arcokat láttam, és most szembesültem vele, hogy ünneplésbe csöppentem – mondta meghatottan Horváth János.

Elsőként Ábrahám Levente, Rippl-Rónai Múzeum igazgatója a köszöntötte a 70 éves művészettörténészt. A méltatáshoz csatlakozott Kostyál László, a zalaegerszegi múzeum igazgatóhelyettese.

– Horváth János művészettörténeti pályája külön fejezetet érdemelne a magyar vidéki muzeológia történetében – állította Kostyál László – Olyan szisztematikusan, nagy szorgalommal és következetességgel létrehozott életművet épített fel, amelynek a jelentőségét ma még csak kevesen látják világosan. Megrajzolta Rippl-Rónai glóriáját, majd egy brand-et teremtett Ripplből Kaposvárnak, miközben képzőművészként saját maga is maradandót alkotott.

A hetedik évtizedébe lépő művészettörténész a somogyi képtár vezetőjeként került a kaposvári múzeumhoz még 1976-ban.

– Meglepetéssel tapasztaltam, hogy Kaposváron Rippl-Rónai festményeket nem lehetett látni, sem az öccse, Ödön gyűjteményét, mert a raktárban porosodott – emlékezett Horváth János. – Nem volt állandó kiállítása, és nem volt megnyitva a rómahegyi villa sem, mert benne lakott Martyn Róbert. Felismertem a kezdő muzeológus előtt álló kihívást, de nem térhettem ki előle. Érdekes, izgalmas feladat volt megteremteni a nyilvánosságot Ripplnek, ami addig nem volt meg sem a városban, sem országosan.

A művészettörténész belevetette magát a kutatásba, hogy a villát hitelesen rendezhessék be a festőóriás bútoraival, személyes hagyatékával. A képgyűjteményt fejleszthette, mert aukciókon vásárolhatott is a múzeumnak. A látogatóközpont megnyitásával Rippl-Rónai iparművészeti tevékenységének állított emléket, amely addig fehér folt volt a festő életművében.