Svindli az egész: abszurd humorral csaltak mosolyt a nézők arcára

A „Légy tornász” felirat nem egy nyomdahibás légtornászt, nem is mozgásra felhívást takar, hanem egy a cirkuszi sátor alatt tornázó legyet. Ilyen a Svindli Cirkusz.

– Első körben mi vagyunk a Világszínpad Bt.! – mutatott körbe bemutatkozásképpen a pódiumon Sárközi György, aki Orlik Istvánnal közösen alkotja a sajátos színpadi egységet. – Tulajdonképpen egy baráti társulat vagyunk, hiszen Pistivel már több mint tizenöt éve ismerjük egymást, mindketten végzett színészek vagyunk.

Jelenleg közös a munkahelyük, a Bikali Élménybirtokon dolgoznak, és itt fogalmazódott meg bennük, hogy a munkahelyi kereteken túl is szeretnének produkciókat létrehozni. Így valósult meg a Világszínpad Bt.

A Svindli a magyar cirkuszok valóságát idézi fel, de ennél is többet akar nyújtani.

– Ezek azok a vándorcirkuszok, melyek bizonyos áruházláncok parkolóiban tűnnek fel – írta körül Sárközi György. – Az egyik barátom elment egy ilyen előadásra, és azt figyelte meg, hogy néhol átverés szaga volt a karaktereknek, például honfitársaink személyesítettek meg külföldinek mondott világ­sztárokat. A humor szűrőjén át igyekeztünk egy olyan cirkuszt csinálni, ahol minden valóságos és mégsem az. Így lehet találkozni egy kötéltáncossal, aki egy kötéllel táncol.

Az előadás a családosoknak, gyerekeknek szól, mert olyan humorelemeket próbáltak beleszőni a szövegbe és a látottakba, amelyek mindkét korosztály számára érthetőek.

– Ez nemcsak cirkuszparódia, de a nagy előadóművészeknek is fricska, görbe tükör – erősítette meg Orlik István. – A színpadon jelen van a Svindli nevű, minden hájjal megkent cirkusz­igazgató, aki néha olaszul halandzsázik, és a szomorú bohóc, aki a nemesebb művészet híve, mégis meg kell elégednie azzal, hogy felkonferálja a műsorszámokat.

Az előadás vázlata egy A4-es papíron született meg, de nincs kőbe vésve semmi, az adott karaktereknek néha új reakciói születnek egy-egy előadáson. A színészek régi terve, hogy ezt a varietévilágot a jövőben kibővítik.

Ágens rendezte

A darab rendezője Ágens budapesti operapunk, az alternatív élet jeles képviselője, aki a színészek fejéből a kipattant ötleteket sorba szerkesztette. A TIT-es előadásban kiegészültek Ferenc Gáborral, aki a technikai hátteret biztosította. Segített Ignácz Dávid, aki a Kultúr Találka dobosa, a Svindli cirkuszban pedig a hangtechnikával foglalkozott.