A gyarapodás érdekében is fel kell vállalni hova tartozunk

Bő négyszáz évet kell visszaugrani az időben, amikor az első református presbitérium megkezdte a működését. A testületet Kanizsai Pálfi János lelkipásztor, később a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke alapította meg 1617-ben Pápán. Hella Ferenc a Somogyi Református Egyházmegye esperese lapunknak elmondta, gyakorlatilag a reformátusoknak köszönhető a mai önkormányzatiság, hiszen Kálvin János reformátor idejében indult el az, hogy a közösségeket testületek kezdték el vezetni. Az elmúlt évszázadokban sokat változott a presbitérium, de a testületi vezetés mindvégig megmaradt.

– Azok lehetnek presbiterek, akik hitben járnak és Isten vezetését elkérve munkálkodnak azért, hogy gyülekezetük előre haladjon – emelte ki Hella Ferenc. – A presbitérium feladata, hogy az egyházközségnél döntést hozzon gazdasági és hitbeli ügyekben, emellett segítő szolgálatot is ellátnak. Fontos kiemelni, hogy bizonyos dolgokban nem a lelkipásztor dönt egy személyben, hanem a testület. A presbitérium élén a főgondnok áll. Ezt a tisztséget az töltheti be, aki korábban már legalább három évig volt presbiter és a jelenlegi ciklusban is megválasztották. A főgondnok elnöktársa a lelkipásztornak. Ez a paritás elve, amit úgy hívunk, kettős vezetés – fogalmazott a somogyi esperes.

A Somogyi Református Egyházmegyében csaknem 70 presbitérium működik. A testület száma gyülekezetenként eltérő, de mindenhol legalább hat presbiternek kell lennie. Az egyházmegyében összesen majdnem félezren vállaltak ilyen fajta szolgálatot. Hella Ferenc arról is beszélt lapunknak, a falusi közösségekben működő presbitérium jobban oda tud figyelni a gyülekezeti tagokra, a városokban nehezebb, ezért is találták ki sok helyen a presbiteri körzeteket.

A tavalyi népszámlálási adatok szerint valamivel több mint 17 ezren vallották magukat reformátusnak Somogyban. Ez majdnem 4 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. – Ez nyilván feladatokat ad nekünk, de igazából nem keseredünk el – hangsúlyozta az esperes. – Nem szeretnék a számokba belemagyarázni semmit sem, de természetesen a lakosság száma is fogyott. Azt látni kell, hogy a népegyházból elkezdődött egy átalakulás a hitvalló egyház felé. Lehet, hogy egy településen fogyott  a magukat reformátusoknak vallók száma, viszont az egyházfenntartói járulékot fizetőké nem csökkent. Nagyon sok ilyen gyülekezet van az egyházmegyében. Amit tennünk kell a gyarapodás érdekében is, az a személyes bizonyságtétel. Ne szégyelljük, hanem merjük vállalni a munkahelyünkön, vagy más közösségekben, hogy hova tartozunk. Ezáltal talán mások is felvállalják és eljárnak majd valamelyik református gyülekezetbe – tette hozzá Hella Ferenc.