Csurgón pihent a tatárok elől menekülő Béla

Nagy fába vágta a fejszéjét Gál Péter. A zamárdi művelődésszervező a somogyi mondákat kutatja Magyar Zoltán segítségével. Szeretné, hogy a közös somogyi múltunk érdekes történetei ne merüljenek feledésbe, az utókor is megismerhesse ezeket.

Góz Lilla

Két évbe telt, amire rászánta magát a gyűjtés elkezdésére Gál Péter

Fotó: MW

Gál Péter huszonöt éve dolgozik Zamárdiban művelődésszervezőként. Sopronból települt Somogyba és mindig is nagyon érdekelték azok a mondák, legendák, amelyek átszövik a vármegye történetét.
– Magyar Zoltán, korunk legnagyobb mondatudósa piszkálgatott, hogy próbáljuk meg együtt a huszonhatodik órában összegyűjteni Somogy vármegye mondáit. Két évbe telt, mire rászántam magam, hogy a munkám mellett belefogjak – mesélt a kezdetekről Gál Péter, aki ősszel szinte az összes somogyi település polgármesterének, könyvtárosának, lelkésznek, papnak, művelődésszervezőnek küldött gyűjtési kalauzt.

Két évbe telt, amire rászánta magát a gyűjtés elkezdésére

Munkájához sok segítséget kapott a Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Vármegyei Igazgatóság munkatársaitól.
– Marcali, Csurgó és Őrtilos, Törökkoppány, valamint a Baranyához került szigetvári járás mondái megjelentek már helyi kiadványokban, de másutt egyáltalán nem ismerik ezeket – emelte ki Gál Péter.
Megjegyezte: az eddig összegyűjtött mondák szinte teljesen lefedik a vármegye mondatörténetét. – Szent-István és Koppány szembenállásához például nagyon sok titokzatos monda kapcsolódik – magyarázta. – Ezek egyik érdekessége, hogy Koppány egyáltalán nem negatív hősként jelenik meg bennük, a somogyiak magukénak érzik a lázadó vezért – mondta el Gál Péter. – Szigetvár és környéke a török kor gazdag mondavilágát őrzi. Kapcsolódnak mondák IV. Bélához is, hiszen a tatárok elől menekülve áthaladt Somogyon. Alsómocsoládon ebédelt, Csurgón egy fához a lovát kötötte. Sok a betyártörténet, az uradalmi bosszú és szerelmi sztori is – tette hozzá.
Bízik benne, hogy az idei évben sikerül a beérkezett írásos anyagokat rendszereznie és a gyűjtést befejezni. Korábbi kutatásaikat is felhasználják a somogyi mondák rendszerezésénél.

Nagy mesélők

– Szerencsém volt, mert a 90-es évek elején sok olyan somogyival találkoztam, akik jól ismerték és elmesélték a mondákat. Igyekszünk most is megtalálni azokat az időseket, pedagógusokat, akik ismerik és el tudják mesélni a régi történeteket – mondta a zamárdi művelődésszervező.

Minket táplál minden motívum

Gál Péter bízik benne, hogy Somogy vármegye vezetőségének is fontos lesz ennek a kötetnek a megjelenése és támogatni fogják gyűjtésük végeredményének kinyomtatását. – A múlt nem mögöttünk van – még ha néha hátat is fordítunk neki –, hanem bennünk él – mondta el a kutató. – Úgy képzelem el, hogy egy világfán mi vagyunk az élő zöldek, mi kötjük meg a fényt, de a fa táplál minket és minden monda, népdal, motívum, hímzés, mese a közösséghez, a magyarság világfájához tartozást jelenti és amennyiben van kapcsolata a jelenben élők létközösségének a múlttal, akkor jövője is lesz – zárta gondolatait Gál Péter.