Kossuth hadsegédjét Amerikában is tisztelik

A két Asbóth fivér, Sándor és Lajos édesapja, Asbóth János (1768-1823) korának ismert és meghatározó személyisége volt: mezőgazdászként, mint a keszthelyi Georgikon igazgatója fontos feladatokat kapott. Igen értékes munkát végzett Keszthelyen: összeállította a Georgikon gyümölcseinek pomológiai leírását, jegyzékét, botanikuskertet alapított. Sok tudós estet szervezett, előadott és szervezőként a helikoni ünnepségeken is részt vállalt. Bejárta Európát, gazdasági szaktudásával a Festetics majort is fejlesztette. Nagy gondot fordított a Georgikon diákjainak erkölcsi nevelésére is. Fiait is mindezen következetes nevelés jegyében indította útjára. Az Asbóth testvérek pályája különbözőképp indult. Asbóth Lajos a bécsi hadmérnöki akadémia képzése után a császári seregben szolgált, Asbóth Sándor Selmecbányán mérnöknek tanult. Lajos nyugalomba vonulását követően lugosi birtokán gazdálkodott, Sándor pedig Széchenyi eszméinek elkötelezett híve lett. A szabadságharc hírére mindketten gyorsan csatlakoztak a harcoló alakulatokhoz: Lajos nemzetőrparancsnok, Asbóth Sándor pedig Klapka György hadmérnöke, majd Kossuth Lajos alezredes-szárnysegédje lett. A világosi fegyverletétel után Sándor elhagyta az országot, a Kossuth Lajost követő emigránscsoport tagjaként. Testvérét halálra ítélték, de büntetését 18 évnyi várfogságra változtatták, melyből 7 évet töltött börtönben. Életútjuk ezt követően is igen érdekes, de nagyban különbözik egymástól. 

A fiatalabb testvér, Sándor végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és mérnökként dolgozott, New York számára készített városfejlesztési terveket, többek között a híres Central Parkét is. Az amerikai polgárháború idején Abraham Lincoln seregében, dandártábornokként a polgárháború egyik vezetője lett. A harcok során súlyos sérülést szenvedett, de felépült és ezután kapta meg újabb fontos megbízatását: az USA argentínai és urugayi nagykövete lett. Küldetése volt, hogy békét teremtsen az évek óta háborúzó dél-amerikai országok között. Sokáig azon az állásponton voltak a kutatók, hogy halálát a polgárháborúban szerzett fejsérülése okozta, de végül bizonyítást nyert, saját kutyája, York rántotta el oly módon, hogy halálos sérüléseket szenvedett. Asbóth Sándor nevét ma is tisztelik, a tengerentúlon is. 

Testvérének, Lajosnak azonban nem jutott ilyen dicső és megbecsült sors. A Habsburgok besúgójaként tevékenykedett, ő buktatta le az Almásy-Nedeczky féle Habsburg-ellenes összeesküvést. 
Az Asbóth családnak akad még híressé vált tagja: Lajos fia, Asbóth János (1845–1911) mint politikus és mint író je­leskedett, ráadásul az apjára élete végéig hősként tekintett, pedig őt is haditörvényszék elé állították a már említett összeesküvésben való részvétel miatt. Ezért az országot is el kellett hagynia, Svájcban és Franciaországban talált menedéket. Hazatérését követően a kormánypárt színeiben lett képviselő és megírta sajátos hangvételű regényét, az Álmok álmodója (1876) című igen modern regényét. Sosem derült ki számára apja árulása.

A korona őrzője 

Asbóth Sándor nevét emléktáblán olvashatjuk Keszthelyen, de iskola is ápolja emlékét. Hamvait a washingtoni katonai temetőben helyezték végső nyughelyre, egy történelmi napon, 1990. október 23-án. Asbóth Sándor Amerikában az egyik legismertebb magyar hős. Még menekülése közben, 1849 augusztusában a magyar koronát is elrejtette Orsovánál, amit csak négy év múlva találtak meg a Habsburgok. A szabadságharc leverését követően is hű tudott maradni korábbi elveihez Asbóth Sándor, aki két nemzet hőse lett, hiszen emlékét a magyarokon kívül az Amerikai Egyesült Államokban is tisztelik.