Cseh Laci nagykövetként járt Kaposváron

Profi pályafutását követően először úszott másfél kilométert a világ- és Európa-bajnok Cseh László. 

– Mindig jól éreztem magam Kaposváron, ebben a remek uszodában, ez most sem volt másképp, ezúttal viszont már amatőr sportolókét úsztam – fogalmazott Cseh László. A négyszeres olimpiai ezüst- és kétszeres bronzérmes úszó a tavalyi ötkarikás játékok után fejezte be a profi pályafutását. 

– Azóta sokkal több időm jut a családra, illetve azokra az otthoni teendőimre, amiket évek óta húztam-halasztottam – tette hozzá Cseh László. – Emellett a hobbijaimra is marad időm, a tavasz beköszöntével remélem, hogy sokkal több szabadidőm jut a horgászatra is. 

A jelenleg 36 éves kiváló sportember öt olimpián vett részt pályafutása során. Az elsőre való felkészülése nem alakult túl szerencsésen, hiszen nem sokkal az athéni játékokat megelőzően eltört a lába. 

– Elképzelhető, hogy másképp alakult volna az athéni olimpia, ha nincs az a sérülés, de ezen már kár elmélkedni, hiszen lehet, hogy akkor nem jutok el öt olimpiára – fogalmazott Cseh László, aki hozzátette: a sok világesemény közül mindig a hazai rendezésűek álltak a szívéhez legközelebb. 

A 2021-es tokiói olimpia viszont érzelmi szempontból mindenképp kiemelkedik a sportpályafutásából, ahol a 200 méteres vegyes­úszás döntője után akasztotta szögre az úszónadrágot. 

– Hálás lehetek az életnek azért, hogy az utolsó úszásom egy olimpiai döntőn volt – mondta Cseh László. – Hetedikként végeztem, gyakorlatilag a legidősebbként, ráadásul kilenc évvel volt fiatalabb nálam a második legidősebb versenyző. Ezzel teljesen lezártam a karrieremet, egyáltalán nem maradt bennem hiányérzet. Nem az volt, hogy egyik napról a másikra hagytam abba az úszást, hanem megtervezetten. Azt érzem, a lelkemnek is jóleső módon tudtam abbahagyni az egészet. Úgy jöhettem ki a medencéből, hogy az utolsó döntőmet az elejétől a végégi nagyon élveztem. 

A magyar klasszis pályafutását döntően meghatározta kortársa, az olimpiai rekorder, Michael Phelps. 

– Ő volt a példaképem – hangsúlyozta. – Nála szerettem volna jobb lenni, őt szerettem volna legyőzni, így mindig motivált engem a hétköznapokban. Azt gondolom, ha ő nem lett volna, akkor lehet, hogy nekem sem lett volna ilyen hosszú pályafutásom. Lehet, hogy egy-egy eredmény jobban összejött volna, de ez sem biztos. Úgy gondolom, hogy nélküle én sem érhettem volna el ezeket az eredményeket. 

Cseh László a kétezres években szinte az egész magyar úszósportot vitte a vállán, azóta viszont már felnőtt egy másik generáció. – A fiatalok nemhogy felnőttek, hanem jobbak is lettek – tette hozzá Cseh László. – Ha megnézzük az utolsó olimpiámat, milyen idővel lettem hetedik, az pár olimpiával azelőtt még dobogós helyezést ért volna. Fejlődött az úszósport, jönnek a fiatalok, akik próbálják túlszárnyalni az előttük lévő korosztályt. Én még abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az utolsó viadalokon is felvettem a fiatalokkal versenyt. 

– Az élet minden területén érdemes kitartónak lenni, soha nem szabad az első nehéz pillanatban feladni – fogalmazott a fiatal úszókkal kapcsolatosan. – Menni kell tovább. A legfontosabb, hogy meg kell találni azt, amit élvezettel tudunk csinálni, ez a sportban is fontos. 

– Edzőként úgy gondolom, nem állnám meg a helyem, hiányoznak azok a kvalitások, amikkel a fiatalokkal tudnék kommunikálni – emelte ki. – Egy edző dolga néha nehezebb, mint egy versenyzőé. Ha nem a medencében vagyok, akkor nem annak partján van a helyem. Akkor inkább a feleségemmel, barátaimmal tölteném az időt.