A szülők fájdalmán nem enyhít a kártérítés

Jogerősen nyolcmillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg a 2008 májusában brutális kegyetlenséggel megölt kaposvári gimnazista szüleinek csütörtökön a Pécsi Ítélőtábla, helybenhagyva a Somogy Megyei Bíróság korábbi döntését. Az összeget – a perköltséggel együtt – a két tettesnek, illetve szüleiknek kell megfizetniük a házaspár számára.

Az alperesek – azaz a gyilkosságért jogerősen elítélt fiúk, és szüleik –, és védőik a kártérítés csökkentését szerették volna elérni, többek között arra hivatkozva, hogy a megyei bíróság „érzelmi alapon” hozta meg döntését, valamint azzal érvelve, hogy a fiúkat elveszítő szülők nem támasztották alá pszichológiai szakvéleménnyel azt, hogy nem tudták feldolgozni a történteket.

Lábady Tamás polgári tanácsa ezt az érvelést nem fogadta el. – Nincs szükség szakvéleményre, a szülőknek nyilvánvalóan olyan emlékeik, fájdalmaik vannak, amelyektől nem lehet szabadulni, amelyek egész életükben végigkísérik őket. A tettesek szüleinek felelősségét gyermekeik helytelen nevelése alapozta meg – fejtette ki az ítélet indoklása során. – A fiatalok tettének körülményei az élet tiszteletének teljes hiányát mutatták. Irgalom, könyörület, szánalom nélkül végeztek társukkal, holott a gyermekeknek az élet érinthetetlenségének tiszteletét, a ne ölj erkölcsi parancsát már az anyatejjel kellett volna magukba szívniuk, és tizenhét éves korukra a legnagyobb tisztelettel kellene tekinteniük mindezekre – tette hozzá.

Az Alkotmányt citálva Lábady Tamás kijelentette: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődését biztosító gondoskodáshoz. A gyermek nevelését a szülők választják meg, akiknek kötelességük olyan magatartási formákat, példákat felmutatni, amelyek összhangban vannak a társadalom kívánalmaival.



– Az elkövetők gyűlölete, brutalitása egyértelműen rossz lelki alkatra utal, ami nevelési hiányosságokra vezethető vissza. Nem nevelték őket oly módon, hogy ne jussanak el e brutális cselekmény megvalósításához – szögezte le.

A meggyilkolt diák szülei – akik egyetlen, tíz éven át tartó próbálkozást követően fogant gyermeküket veszítették el – a határozat kihirdetése után azt mondták, nem az összeg volt fontos a számukra. – Nem kaphatunk igazi elégtételt – nyilatkozta Szabó József. – Az volt a célunk, és azért vállaltuk, hogy ismét végighallgatjuk azokat a szörnyűségeket, amik a gyermekünkkel történtek, hogy a tettesek és szüleik még jobban átérezzék fájdalmunkat, felismerjék felelősségüket, és felfogják cselekedetük súlyát.

A család ügyvédje azt mondta a bama.hu munkatársának, megítélése szerint precedensértékű döntés született, amire még sokszor fognak hivatkozni a tárgyalótermekben.

Tizennégy évre ítélték a fiúkat

Az egész országot megrázó diákgyilkosság 2008. május 21-én történt. A két 10. osztályos fiú egy kaposvári tóhoz csalta osztálytársát, ott kővel, és többek között egy vésővel brutálisan bántalmazták, arcára betondarabokat dobáltak, majd a már eszméletlen áldozatukat a tóba dobták. Tettük indítéka az volt, hogy a fiatal viselkedése idegesítette őket. A tetteseket – a fiatalkorúakra kiszabható büntetés felső határához közelítve – jogerősen tizennégy év szabadságvesztésre ítélték. A fiúk jelenleg is büntetésüket töltik.