Milliókat rejtő somogyi matracok

Szabó Máté ombudsman arra készül: az Alkotmánybírósághoz fordul, kifogásolva a vagyonosodási vizsgálatok jelenlegi gyakorlatát; az APEH és a pénzügyi tárca már elutasította az ombudsmant.

Somogyban tavaly 278 vagyonosodási vizsgálatot kezdett az adóhatóság, ezek közül 221 már le is zárult. Az ügyek kétharmadában, pontosan 62 százalékában találtak eltitkolt jövedelmet a revizorok. Marton Ferenctől,  az adóhatóság szóvivőjétől tudjuk: csaknem 710 millió forint be nem vallott jövedelmet tárt fel az APEH a megyében, ehhez további 230 millió forint adóbírság és 188 millió forint késedelmi pótlék társult.
A vagyonosodási vizsgálatok kapcsán folyamatosan 30-40 ügy szerepel a Somogy Megyei Bíróság előtt. Ez azonban csekélynek mondható a tavalyi, vagy a tavaly előttihez képest, amikor az adóhatóságnál éppen a vagyonosodási vizsgálatok „kampánya” volt.




Úgy tűnik, nem egyszerű átverni az adóhatóságot, mégis sokan megpróbálják. Főként az úgynevezett tagi hitelek buktatják le a gyanúsan gazdagodókat. Mert az rögtön feltűnik, hogy ha van valakinek nagyon veszteséges a vállalkozása, és felmerül a kérdés: ha évek óta nincs haszna, akkor miért működteti? És hogyan? Bevált módszer, hogy a „veszteséges” cégnek tagi hitelt nyújt a saját tulajdonosa. De akkor ott a következő kérdés: ha évek óta csak a minimálbérből tengődött a szerencsétlen vállalkozó, honnan tudott esetleg tízmilliós nagyságrendű kölcsönt nyújtani saját haldokló cégének? Emellett, mivel az adóhatóság egyben az illetékhatóság is, rögtön kiderül, ha a veszteséges cég éppen csak éhen nem haló tulajdonosa például méregdrága ingatlanokat vásárolt. Egy nemrég elfogadott új jogszabály szerint az ügyfélnek kell hitelt érdemlően bizonyítania, honnan származik a pénze. Nincs mese, illetve éppen hogy van, bőven…

Előfordult: azzal állt elő az ügyfél, hogy egy régi fotel, bútor kárpitja alól, matracból véletlenül kerültek elő milliók. Vagy hogy a szülőktől, nagyszülőktől kapott jelentős támogatást; aztán kiderült: a szülők minimális nyugdíjból élnek és bankszámlakivonat se volt a pénzről. Szintén „toplistás” magyarázat: ismerőstől kapott jelentős kölcsönt, de az sem kerülheti el ilyenkor a vizsgálatot, s itt általában már bukik a „mese”...Gyakran hivatkoznak külföldi rokonra, nem egyszer  dél-amerikaira. Úgy tudni: volt, aki ki is utazott, és onnan hozott közjegyzői igazolást.
Ami ennél is meghökkentőbb: vannak olyan delikvensek, akik állítják, évekkel ezelőtt bűncselekményt követtek el (ami persze már elévült), onnan származik a vitatott pénz.

Vadócz Attilától, a bíróság sajtószóvivőjétől megtudtuk: a fellebbezéseket követően a perek 80-90 százaléka zárul úgy, hogy az adóhatóságnak ad igazat a bíróság. Nem véletlenül: az APEH szakembereinek minden ügyhöz könyvtárnyi irodalmuk van a Legfelsőbb Bíróság hasonló jogeseteiből.

Az ombudsman aggódik

Szabó Máté ombudsman közleményben hozta nyilvánosságra a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos aggályait. A biztos szerint az APEH-nak nincs megfelelő törvényi felhatalmazása arra, hogy az adózók jövedelme mellett a kiadásaikat is vizsgálja, utóbbiakról adatokat kérjen. Leszögezte: a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével fenyeget, hogy a hivatal sokszor életszerűtlennek minősíti és emiatt figyelmen kívül hagyja a vizsgált személyek nyilatkozatait, védekezését. Szabó Máté visszásnak nevezte, hogy az APEH olyan dokumentumokat is kér, amelyek megőrzésére az adózók nem kötelesek.