Roma falunap: körhinta, ugráló, fagyi ingyen

A roma civil szervezet és a kisebbségi önkormányzat falunapot szervezett Kisberényben szombaton.
– Figyeleeem! Megjött a fagyis! – harsogta be a gyöpöt a mikrofonhang, hogy tudassa: minden tizennégy év alatti gyerek ingyen kaphat nyalnivalót. A roham nem váratott magára, a siserahad felverte a port, talán még a ringlis is megállt pár percre, lévén, hogy a hűsítő gombócokkal az ugyancsak ingyenes körhinta sem tudott konkurálni.

Ugrálóvár ingyen, vidékfejlesztési sátor, hagyományőrzők a kistérségből és főzőverseny. Tizenkilenc bográcsozó csapat, ügyességi feladatok, foci, no meg egy kis hupogás talpalávalónak.



– Fotós úr, idejöjjön! Fényképezzen már le! Adok egy címet, ugye elküldi? – s már örök is a pillanat, ekkora tetoválása úgy sincs mindenkinek.
– Tavaly írtam egy cikket a falunapról, de nem küldtem el – így Bogdán Józsefné, aki nem kér fotót, címet sem ad. – Félve jöttem el akkor is, pedig akkor még nem volt ennyire súlyos a helyzet. De még csak nem is verekedett senki. Érti, miről beszélek – mondja szemében már könnyekkel. Nem említi, de mindketten tudjuk, hogy a közelmúltban történt kislétai tragikus esetre gondol.

A ringlis forog tovább, közben pár újabb gyerek támasztja le a bringát, rohannak tüdőzni a port a focipályára, a hácsi pörkölt díjat nyer. – Tótiban lakunk, de óriási ajándék visszajönni Kisberénybe. A mi egyszerű életünket nem tudják az emberek – mondja Bogdán Józsefné; meghatottságában tavaly elszavalt a színpadon egy Szabó Lőrinc-verset. A faluban, ahonnan szalmazsákról, fürdőszoba nélküli házból indult.

– Kijártam a nyolc osztályt, a gyerekemnek háza van, nekem házam van – sorolja a múltat, benne a huszonéves munkaviszonnyal, mint valami igazolást. Nem először önti ki a lelkét, hogy elhiggyék: nem csak bennük vagy nem bennük van a hiba. Bennük, értik, ugye?! Cigánnyal nem dolgozunk – ezt mondták egyszer a lánya háta mögött. – Nemcsak rajtunk múlik, hanem a többségi társadalmon. Nem segély kell, hanem esély. Csak úgy tudunk elérni bármit is, ha a társadalom lehetőséget ad.
Bogdánné úgy folytatja: – Érti már, hogy miért vagyok hálás azoknak, akik vállalták, hogy ezt a napot megrendezik?

A kérdés marad a végére. Kezdődik a díjkiosztás. Kikapcsol a tuctuc, a Rimóczi házaspár néptáncolni fog, este élő zene lesz. Kisberényben, 2009. augusztus 8-án. A többi rajtunk múlik...