A Balaton-törvény annyi, mint halottnak a szentelt víz?

Akad, ahol valóban a partot, sok helyütt azonban csak a partot a „köztől” elzáró kerítést vehetik körbe az újabban már bizonytalan időpontú Balaton-körülölelő akció résztvevői.

Nem sok vizet zavart a Balaton-törvény évekkel ezelőtti módosítása, mely előírta: a közvetlen vízparti terület bizonyos hányadának közforgalmú sétánynak kell lennie. Néhol kilométereket kell lekerített parti villák előtt megtenni, mire a vízhez juthatunk. Legutóbb a Karnyújtásnyi Balaton elnevezésű kísérlet boglári szervezői dilemmázhattak: hol mennyire lehet közel férkőzni a tóhoz, a kezdeményezés lényege ugyanis a Balaton körülölelése. Igaz: ma éppen nem tudni az időpontját. 

A jogszabály a belterületi partszakasz harminc százalékában írta elő minden településen a szabadon elérhető parti sávot. Törvényileg Siófoknak nincs gondja, nem úgy a gyakorlatban. Az Ezüstparton kizárólag az évek óta bezárva álló, állami tulajdonú Hotel Széplak kerítése rondít a sétányba. Csak ennek a szállónak a területe hiányzik az egybefüggő parti korzóból. – Értetlenül állunk az előtt, hogy születik egy előírás, majd az állami tulajdonú, vízparti ingatlanokat nem adják át a célok megvalósulásáért – mondta Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke, Siófok polgármestere. A Balatoni Szövetség azt szorgalmazza: az állam teljesítse a magának is előírt feltételeket, s adja át az érintett ingatlanokat. Balázs Árpád véleménye szerint egyébként a szabad parti sávról szóló szabályozásnak akkor lett volna értelme, ha az állam képes lenne finanszírozni, azaz biztosítaná a kisajátítás költségeit.



Dolgos János szántódi polgármester is csak széttárhatja a kezét a Balaton-törvény említett passzusa felett. Évek múltán sem vezetett eredményre küzdelme egy elzárt strandterületért, melyet szerinte jogszerűtlenül kerítettek le magántulajdonukként egy lakópark gazdái. – Optimista vagyok. Hiszem, hogy törvénytelen szerződések törvényesítése jogállamban nem lehetséges – fogalmazott Dolgos János.– Léteznek pozitív példák arra, hogy nem zárják el a köz elől a vízpartot, ilyen Bada-csonyőrsön az SCD-vel kötött megállapodás. A Balaton-törvény szabályozása a jelek szerint annyit ér, mint „halottnak a szentelt víz”, hiszen senki nem ellenőrzi, betartják-e.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Közsétány vagy közröhej?
[/caption]

A szabad vízparti terület nagysága szempontjából a déli parton kritikus Szárszó helyzete. A község 5,5 kilométeres partszakaszának 95 százaléka a vízig be van építve ma is. – Nálunk kizárt, hogy a vízparton kezet tudnánk fogni például Szemessel – fogalmazott a Balaton körülölelésére utalva Méhész László szárszói polgármester. Hozzátette: minden szabad strandot, lejárót és egyebet latba vetve jogilag megvan Szárszón az elegendő arányú parti sáv, csakhogy ez köszönő viszonyban sincs az igényekkel.
– A jogszabály óvatosan megkerüli a lakossági igényt, hogy a partszakaszt önkormányzati kezelésbe lehessen venni – vélekedett Méhész László. Azt mondta: a helyzet kezelhetetlen, hiszen senkinek sem lehet azt mondani, hogy bontsa le harminc éve épült nyaralóját.  


Szélmalomharcnak tűnik a szántódi

Az ügyészség a napokban utasította el a szántódi önkormányzat egyik beadványát, mely a lekerített vízparti terület témájához kapcsolódott. Dolgos János polgármester állítja: nem adja fel, megy a Legfőbb Ügyészségre. Közben a Legfelsőbb Bíróságon van a vitatott parti sáv elővételi jogának kérdése, (a polgármester szerint ez megilleti a faluját) éppen a Balaton-törvény vonatkozó szabályozása alapján.