Közélet

2011.02.23. 19:00

Önkormányzatok türelemre ítélve, 2011 a kitartás éve

Nem élnek könnyű időszakot ezekben a hetekben a somogyi önkormányzatok. Osztanak-szoroznak, majd a képviselő-testületek elé viszik településük ez évi költségvetését.

Márkus Kata, F. Szarka Ágnes, Varga Andrea, Füleki Tímea, Fónai Imre

A somogyi megyeszékhelyen éppen csütörtökön tárgyalják a város 2011-es büdzséjét. Annyi már bizonyosnak látszik, hogy se a falvakban, se a nagyobb városokban nem jut több pénz a feladatok ellátásra. Körképünkben annak jártunk utána, vajon az állami hozzájárulás összege miként változik az elmúlt évihez képest a települések éves költségvetésében.

Szita Károly kaposvári polgármester a rendelkezésre álló adatok alapján arra számít, hogy 400-500 millióval kap kevesebb állami hozzájárulást Kaposvár 2011-ben, mint egy évvel korábban. – Pontos adatok azonban csak két-három hét múlva állnak majd rendelkezésünkre – mondta Szita Károly. – Akkor derül ki például, hogy a gyereklétszám-csökkenés miatt mennyivel kevesebb normatívát kap a város. Annyi azonban bizonyos, hogy a kieső támogatást kizárólag saját forrásból vagy hitelből tudja pótolni a város. A kevesebb átengedett állami hozzájárulásból származik egyébként a működési hiányunk jó része, valamint abból, hogy sok az önként vállalt feladatunk. Ha utóbbiak nem lennének, akkor pluszos lenne a költségvetésünk.

– Kitartás, a 2011-es lehet az utolsó ilyen költségvetési év – inti türelemre településvezető társait Schmidt Jenő tabi polgármester. – Az én türelmem legalábbis még kitart, de már csak ez év végéig, tovább nem – jegyzi meg Tab első embere, hozzátéve: teljesen nyilvánvaló, hogy önkormányzati rendszerünk a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, finanszírozhatatlan.

– A normatív támogatás nagysága 2011-ben szinte megegyezik a 2006-ossal – néz a 2011-es tabi költségvetés számai mögé Schmidt Jenő. – Az önkormányzatok többsége a működését nem tudja finanszírozni. Az államháztartás az önkormányzati kiadásokhoz csak hozzájárul, nem fedezi azokat, a hozzájárulás csak harminc százalékos. A város költségvetését tekintve a normatív támogatások aránya a működési költségek 35-40 százaléka. Az elmúlt év végén 40 millió forintos volt a folyószámla hitelállomány, ebben az évben ez fel fog menni 140-150 millió forintra, mert ennyivel csökkenek a források. Az állami hozzájárulás az egy iskolásra jutó költségek felét fedezi, az önkormányzatnak minden egyes gyermekhez még 120-130 ezer forintot kell hozzátennie. Az óvodásoknál és a bölcsődéseknél ennél is többet. Az adóbevételeket is ide vagyunk kénytelen beforgatni. Azért, hogy a takarékos büdzséből mégis kijövünk, minden egyes dolgozót köszönet illet.

Karvalics Ottó barcsi polgármester szerint át kell szervezniük az intézményeink működését. A leghatékonyabb feladatellátás érdekében rendeltünk meg egy szakmai és gazdasági átvilágítást, aminek ismeretében olcsóbb és jobb működést tudunk majd a jövőben megvalósítani. Az intézményeink vizsgálata a héten kezdődött, és várhatóan március végére készül el. Ekkor már tisztábban fogunk mi is látni.

Ormai István Nagyatád első embere úgy véli: reális bevétel növekedésre 2011-ben nincs lehetőségünk, a lakosságot és a vállalkozókat azonban nem akarjuk terhelni, ezért sem emeltünk az idén helyi adóterhet. A kiadásainkat kell csökkenteni, melyhez a kapcsolódó intézkedéseket már megtettük, a városműködtetés és közterület-fenntartás költségeit csökkentettük. Olyan változásokról döntöttünk és fogunk a jövőben is, amelyek költségmegtakarítása tartósan a rendszeren belül marad.

Nem fog jobban fájni az idei év a tavalyinál Balatonlellén – az állam által fizetett hozzájárulás miatt legalábbis nem. Kenéz István polgármester közlése szerint a város nem kap kevesebb normatív támogatást az előző évinél. Az idei 429 millió forintos normatíva ugyanis szinte azonos a tavalyival, sőt néhány millióval több annál. Ennek ellenére persze szó sincs Kánaánról, lévén, hogy a bevételek több más tényezőtől is függnek.

– Természetesen takarékosnak kellett lennünk, az intézmények költségvetését négy százalékkal csökkentettük az előző évihez képest – mondta Kenéz István. A megtakarítás mikéntjéről az intézményvezetők döntöttek. Egy biztos: létszámot nem kellett csökkenteni, ezt ugyanis már két éve meglépte Balatonlelle, amikor húsz nyugdíjba vonuló munkatárs helyett csak hét embert vettek fel összesen.

Szűkebbre húzták a nadrágszíjat januártól Balatonbogláron is, azonban a kényszerű és fájdalmas intézkedések, köztük létszámleépítés oka itt sem elsősorban az állami normatíva miatt volt, hanem mert a város az idén kezdi a tőketörlesztést és ez jelentős többletterhet ró a büdzsére.

– Az állami normatívák nem finanszírozzák a város működését és az adósságszolgálat is egyre jelentősebb terhet ró az önkormányzatra – mondta Szita László könyvvizsgáló azon a csurgói testületi ülésen, ahol a város idei költségvetését fogadták el. A tavalyi 177 milliós hiányhoz képest az idén 303,7 milliós hiány várható. Önhikivel nem számolhatnak, az ingatlan értékesítésre beállított 110,2 millió forint bevétel bizonytalan, hiszen sok éve eladhatatlanok ezek az ingatlanok (Meller kastély, önkormányzati lakások, lőtér). Az 51 milliós hitelkorlátot pedig 244 millióval túllépte a város, amelynek saját bevétele csupán a költségvetés negyedét teszi ki. A könyvvizsgáló hangsúlyozta: ha a bevételeket növelni tudják, illetve a kormány által tervezett 30 milliárdos keretből kapnak kiegészítő forrást, akkor tudják adósságrendezési eljárás nélkül átvészelni ezt az évet Csurgón.

Marcali összességében egy picivel több normatív támogatást kap, mint tavaly, ami 1 milliárd 659 millió forint volt. Sütő László polgármestertől megtudtuk: az idén ez 1 milliárd 679 millió forint. A növekedés a kistérségi feladatellátáshoz kapcsolható. Az elsősorban az oktatást érintő, működési alulfinanszírozottságból adódóan azonban elengedhetetlenül szükség van a megtakarításokra. Összességében 700 millió forint lett volna a hiány, ha nem lépik meg a takarékossági intézkedéseket. Eddig intézmény átszervezésekkel, a számukra előírt költségvetési lefaragásokkal, s városi televízió megszüntetéséből is adódó létszám leépítéssel, úgy 330-350 millió forintot takarított meg a város. Azonban még mindig úgy 350 millió forintos hiánnyal számolnak, amit már csak a fejlesztési célú pénzekből tudnak elvenni.



Kadarkúton 134 millió forint hiányzik a büdzséből, amit reményeik szerint önhikiből és hitelből pótolnak.
– Ugyan annyi állami normatívát kapunk, mint tavaly, sőt némi emelkedés is tapasztalható – mondta Karsai József, a város első embere. – De nem fedezi – immár húsz éve – a kötelező feladatellátáshoz szükséges pénzösszeget. A működési hiányt önhikiből és hitelből tudjuk pótolni, esetleg intézmény-összevonásra is sor kerül. Az elmúlt években megvalósult iskolabővítés még nehezebb helyzetbe hozza az önkormányzatot, mert a vállalásainkat teljesíteni kell, még akkor is, ha kevesebb a pénzünk.

Nagybajomban az iskola, az óvoda és a sportcsarnok csapolja meg legjobban a költségvetést.
– A költségvetésünk főösszege 981 millió forint – mondta Czeferner Józsefné polgármester –, a működési hiányunk 123 millió. Ez forintra megegyezik az iskola, óvoda és a sportcsarnok költségvetésével. Az állami normatíva azonos szinten van a tavalyival. Megszorító intézkedésekkel, 15 dolgozó elbocsátásával tudunk csak talpon maradni.

Igalban is elfogadták a költségvetést: mintegy hatmillió forinttal csökkent az állami normatíva.
– Tavaly 226 millió forint állami normatívát kaptunk, az idei évre 220 millió az előirányzat – tudtuk meg Tóthné Mészáros Líviától, a pénzügyi osztály vezetőjétől. – Mintegy 30 millió forint működési hiánnyal számolunk. A konkrétumokról még tárgyalnak a képviselők, de biztosan lesznek megszorítások.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!