Közélet

2011.05.26. 00:20

Volt egyszer egy munkanélküli: a falu, ahol mindenki dolgozik

Kerestük azt az egyetlen munkanélkülit Kárán, de nem találtuk: leszerződtette a polgármester közmunkásnak.

Fónai Imre

Május elseje, a munka ünnepe apropóján írtuk meg: Kára a somogyi Kánaán, már abból a szempontból, hogy ott található a legkevesebb állástalan, szám szerint egy, mellyel hivatalosan 4,5 százalékos a munkanélküliségi ráta a Koppány-völgyi aprófaluban.

– Meglehet, most éppen egyetlen nyilvántartott álláskereső sincs Kárán, mert bár akad ugyan, aki nem dolgozik, de nem is regisztráltatta magát; ezért is csalóka az a statisztika – vág az elemzésbe Hoffmann Ferenc polgármester.

– A szomszéd, Rudi, nagy gazdálkodó; német, de már magyar állampolgár, vagyis már ő is helyi szavazó – jegyzi meg a polgármester, majd arra a kérdésre is megfelel, miért a kultúrban van az irodája: – Rajta maradt a házon az elnevezés, nincs külön hivatali épületünk. Igaz, kultúra se nagyon; falunap még van, meg nyugdíjasok rendezvénye, húsz körüli a számuk.

Iskolásból már kevesebb akad Kárán, nem nehéz fejszámolást végeznie Hoffmann Ferencnek, már sorolja is: – Most éppen egyetlen általános iskolába járó gyerek sincs, de ősszel két elsősünk is lesz, ők Törökkoppányba járnak. Egy középiskolás, meg egy főiskolás van még.

S ha már ennyire benne vagyunk a számokban, úgy folytatja: – Hatvanhárom az állandó lakosok száma, de ez is csalóka, mert többen csak bejelentkeztek ide, de valójában nem élnek itt mindig. Pestiek, Pest-környékiek. Igazából ötvennél nem vagyunk többen.

De hol az az egy nyilvántartott álláskereső? Gyorsan kiderül: sehol, pontosabban dolgozik. – Közmunkásként foglalkoztatjuk már, ő az egyetlen – tájékoztat a polgármester. – Egy nyolc órásra kértünk és kaptunk lehetőséget, elgyőzi az ároktisztítást, a kaszálást.

Hiába, nem nagy a falu, autóval néhány másodperc alatt, mondhatni szinte észrevétlenül át lehet suhanni rajta. Azt is megtudjuk: az aktív korúak többsége a tabi Flextronicsnál talál állást, hárman gyesen, illetve gyeden vannak, gyerekből is akad egy kevés, a többiek pedig nyugdíjasok. Reméljük, senkit sem hagytunk ki...

Hoffmann Ferenc az ötödik ciklusát gyűri polgármesterként, s arra a kérdésre, mi a vonzó egy ilyen apró falu vezetésében, azt feleli: – Nincs nagy vonzereje. Igaz, a legutóbbi választás már szoros volt, akadt ellenjelöltem, mert sajnos ide, egy ilyen kis faluba is betette a lábát a politika, amire pedig aligha volna szükség. Tiszteletdíjas vagyok, valaha a helyi téeszben, illetve utódjában dolgoztam, most csak ez van, a község vezetése. Tizennyolcmilliós a költségvetésünk, de húszmilliónk tartalékban van. A MOL a mi megmentőnk, mert még most is évi hat-hétmilliót fizetnek iparűzési adóként az átemelő állomásuk után, amit pedig már nem is használnak. Ebből futja fejlesztésre. Most a ravatalozó van soron, korábban elkészült a kultúrház, a tűzoltószertár felújítása, s utak, járdák épültek.



Feltűnően rendben tartott, kicsinosított régi parasztházak előtt sétálunk el. Kérdenünk se kell, a polgármester felel: – Hollandoké, németeké.
– A külföldiek viszik itt már a prímet – fogalmaz mívesen Steinbacher János, akit a hátsó kertből kiabálunk előre. Mutatja a műszert a kezében: – A föld hőmérsékletét mértem, hogy elég meleg-e már, mert paprikát akarok vetni.
Azt mondja, régebben jobban összetartottak a falubeliek, többet beszéltek egymással. De jónak tartja, hogy nem nagyon van üresen álló, düledező porta, a külföldiek szépen rendben tartják ingatlanjaikat.


Kára híres szülötte, Karai

A katolikus templomba háromszor is beférne a falu, legalábbis kívülről feltűnően nagynak tűnik és ugyancsak szépen rendbe hozottnak. Falán emléktábla, két éve a falunapon avatták, melyből kiderül, hogy egy ilyen kicsiny településnek is lehet híres szülötte. Felirata: „Karai László, a község szülötte. A budai prépost indította el a hazai könyvnyomtatást, 1473.”

Ezek is érdekelhetik