Közélet

2012.07.11. 07:39

Megúszták a dinnyések? A hőség idejekorán vágja a léket

Dinnyeérlelő hőség – jegyezte meg az elmúlt hetek forrósága kapcsán a meteorológus a tévében, ám a lengyeltóti dinnyeföld szélén hamar kiderült, az ilyesfajta, tartósan harmincöt fok körüli kánikulát abszolút nem szereti a gyümölcs.

Vas András

Szezonkezdet – A huszonhét-harminc fok az ideális az éréshez, no és persze némi csapadék – magyarázta Horváth Kálmán, aki a tavalyi két és fél hektárral szemben az idén 4,3 hektáron palántázott dinnyét.
Kora tavasszal fólia alatt kezdte a tápkockázást, április végén rakta le a csepegtetőrendszert és húzta ki a védőfóliát, aztán kiültettek a több tízezer palántát, emellett atka ellen permetezni is kellett. És reménykedni, a májusi, június eleji fagy nem viszi el a termést, mint két esztendeje.
– Szerencsére bejött – folytatta a lengyeltóti gazda –, a dinnye megúszta, a barackos mélyebben fekvő részein viszont 240 fa viszont elfagyott.



A dinnyeföldön viszont a hétvégén már megkezdhették a szüretet. Ha a kacs melletti kis levélke elszáradt, s már nem szőrös a szár, illetve a gyümölcs föld felöli oldala – hasa – megsárgult, már lehet is szedni. Méghozzá naponta akár többször is, hiszen a reggel még nem megfelelően érett dinnye a hőségben délutánra már tökéletes lehet, sőt, a sárgadinnye akár órák alatt képes beérni.

Idehaza elsőként a méregzöld nosztalgiadinnye érik be, aztán a nyár során elnyújtva a többi. Horváthéknál Giant, Crimson sweet, Sanres, Barbara, Vasko, Napsugár került a földbe a nosztalgia mellé, persze utóbbi a legnépszerűbb, hiszen Magyarországon hosszú évtizedek óta ezt termesztették hagyományosan.

Somogy mellett a baranyai Ormánság, Heves és Békés számít dinnyés vidéknek, a leghíresebbnek a hevesi csányi dinnye számít, a szakemberek szerint azonban a somogyi sem marad el mögötte. A gyümölcs a homokos talajt kedveli, persze tájegységenként változik ez is, így egységes magyar dinnyékről nem lehet beszélni. Somogyban Lengyeltóti, Nikla és Mesztegnyő környékén dinnyéznek, a rendszerváltás óta – mely előtt alig akadt téesz, mely ne foglalkozott volna a gyümölccsel – a több száz hektáros termőterület alaposan összezsugorodott.

Az egyik fő ok az alacsony felvásárlási ár, melyet elsősorban a május végétől az országban megjelenő elképesztő mennyiségű importdinnye nyom le. Elsősorban Dél-Olaszországból és Görögországból érkezik a gyümölcs, melyet azonban a szállítás miatt még az igazi érés előtt leszednek, így az íze nem is hasonlítható a hazaihoz. Viszont alacsony ára miatt – a külhoni termelők úgy vannak vele, inkább keveset kapjanak árujukért, mint semmit – komoly konkurenciát jelent a hazai dinnyéseknek. Az utak mentén már jó néhány hete megjelentek az alkalmi árusok, akik nem átallják a görög dinnyét hazaiként kínálni, noha a magyar gyümölcs még csak most jelent meg a piacon.

– Mivel a minősége rosszabb, mint a magyaré – tette hozzá Horváth Kálmán –, sokan azt hiszik, rossz a hazai termés.
Melynek a becsületét tavaly kormányzati szinten akarták visszaállítani: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ötlete alapján indult kampány, egyen mindenki egy-két dinnyével többet. A nagy nekibuzdulás hatásából persze a dinnyések nem éreztek semmit, számukra az egyetlen megoldást a megfelelő felvásárlási ár jelentené, melyből nyugodtan lehetne tervezni a következő esztendőre. Hogy áprilisban neki lehessen a tápkockázásnak, aztán ismét kiültethessenek több tízezer palántát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!