Betelepülők: nyugati nyugdíjasok nyaralóhelye

A Somogyba érkezők összetételén is látszik, az Európát érintő klasszikus bevándorlás – 2010-ben több mint 800 ezer új állampolgárságot adtak ki az unióban, a legtöbbet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban – errefelé nem jellemző, de ez igaz egész Kelet-Európára, hiszen az öreg kontinensre érkező migránsok alig két százaléka választotta a térséget. Magyarországot 2010-ben körülbelül hatezren választották új hazájuknak, ám árnyalja a képet, hogy az ide érkezők 65 százaléka eredetileg román, 12, illetve 11 százaléka szerb, és ukrán állampolgár volt, s jelentős részük magyar ajkú.

– A bevándorlók között három csoportot különböztetünk meg: uniós állampolgárok, magyar vagy uniós állampolgárok hozzátartozói, illetve harmadik országbeliek – tájékoztatott Szathmáry Péter, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) regionális igazgatóhelyettese. – Az előbbi két csoport tagjai nagyjából tízszer annyian vannak, mint utóbbié.
Kevés a klasszikus menekült is, a Dél-Dunántúlra egyáltalán nem jellemző, tavaly nem volt menekültstátusz iránti kérelem a BÁH régiós igazgatóságánál. Ahogy a szakemberek mondják: a Dráva jó védelmet jelent...

– A régióba a menekültáradat a délszláv háborúk befejeztével lecsengett – folytatta Szathmáry Péter. – De általánosságban is kijelenthető: a menekültek számára Magyarország nem cél-, hanem tranzitország.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően jelentősen megváltoztak azok a rendelkezések, amelyek a hazánkban három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldiekre vonatkoznak. Az uniós állampolgárok, és családtagjaik, a magyar állampolgárok családtagjai számáras lényegesen leegyszerűsödtek,lerövidültek az eljárások, s hosszabb, vagy akár határidő nélküli érvényességgel kiállított tartózkodási jogot kaphatnak. A regisztrációs igazolást azoknak az uniós állampolgároknak kell kérniük, aki három hónapnál hosszabb ideig maradnak, akik huzamosabb ideig, életvitelszerűen akarnak az országban élni, állandó tartózkodási kártyát kérhetnek lejárati idő nélkül. Hozzátartozóik a tartózkodási kártyát öt, az állandó tartózkodásit tíz évre kapják meg.



A régióban ma 10-12 ezer uniós, s nagyjából másfélezer harmadik országbeli bevándorló lehet. Somogyban is több ezren élnek, a betelepülő, regisztrációs igazolással rendelkező uniós állampolgárok 54 százaléka német, 15 százaléka osztrák, tizede román, nyolc százaléka holland állampolgár. Állandó tartózkodási engedéllyel a megyében élők közül – az októberi adatok alapján – tízből hatan németek, míg minden negyedik romániai. A harmadik országbeli családtagok esetében a legtöbben ukrán, szerb vagy horvát állampolgárok – a BÁH regionális igazgatósága nagy hangsúlyt fektet az érdekkapcsolatok kiszűrésére, ugyanis előfordul, hogy a házasságkötés egyedüli oka a tartózkodási kártya megszerzése.

A harmadik országból érkezők általában tartózkodási engedélyért fordulnak a hivatalhoz. Somogyban tavaly 181 kérelmet regisztráltak, ezek fele munkalehetőség, negyedük tanulni érkezett az országba, a legtöbben Ukrajnából, Szerbiából és az Egyesült Államokból. Számuk azonban a gazdasági válság kezdete óta csökkent.
– A 2007-ben életbe lépett szabályozás első éveiben Somogyból a régión belül is kiemelkedő érdeklődést tapasztaltunk – állította a BÁH regionális igazgatóhelyettese –, elsősorban németek, hollandok és osztrákok részéről. Románia uniós tagsága a román állampolgárok számára is lehetővé tette a „szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló” okmányok igénylését.

A BÁH tapasztalatai alapján Somogy idegenforgalmilag frekventált térségeiben megtelepedő külföldiek nagy része nyugdíjas, vagy más forrásokkal rendelkezik magyarországi költségei fedezéséhez. Sokan kétlakiak, azaz az év egy bizonyos szakában tartózkodnak a megyében.
Tolnához vagy Baranyához képest a somogyi kérelmezők sokkal kisebb hányadára jellemző, hogy dolgozni érkeznek – ami a somogyi foglalkoztatási helyzetet ismerve egyáltalán nem meglepő...

A betelepülő külföldiek beilleszkednek a faluközösségekbe

Német, holland, angol, lengyel, osztrák, belga szótól hangos Buzsák: a településen a kilencvenes évek elején jelentek meg az első külföldiek, s ma már kétszáz ingatlan van a tulajdonukban. Nagyjából hatvanan állandó lakosok, főként nyugdíjasok, akiket a csisztai gyógyfürdő mellett a Balaton közelsége vonzott ide.

A külföldiek teljesen beépültek a faluközösségbe – mondta Kara Lajos, Buzsák polgármestere –, részt vesznek a rendezvényeken, átvették a szokásainkat. És jelentősen hozzájárultak a falukép megváltozásához. A kertjeikben rengeteg a virág, gondozott a pázsit, megjelentek az udvari díszek, a szép kerítések, s egyre több őslakos követi ezt a szokásukat. A betelepülés a mai napig tart, a csisztai termál átépítésének hírére további ingatlanokat vásárolnak, a fürdő környékén az új parcellák iránt hetente érdeklődnek.

Vörsön egy évtizede vásároltak először ingatlant külföldiek: a helyi tűzoltómúzeum sok turistát vonzott, s miután a németül kiválóan beszélő gondnok ecsetelte a falu és a környék szépségeit és előnyeit, néhány német nyugdíjas kedvet kapott, hogy odaköltözzön.
Potom pénzért, néhány tízezer forintért jutottak romos házakhoz – mondta Farkas László polgármester –, s ennek híre ment, jöttek az ismerőseik, majd azok ismerősei, s ma már az ingatlanok közel fele külföldiek kezében van, akadt, aki tíz telket is megvásárolt. Úgy ötven család él a faluban, s folyamatosan jönnek újak is, csak már három-négymillió forint egy telek, százszorosukra emelkedtek az árak.

Németek, svájciak, angolok, osztrákok, hollandok költöztek a Kis-Balaton melletti településre, s hamar sikerült beilleszkedniük. A korábbi romos porták helyén soktízmilliós házak állnak, s a külföldieknek köszönheti a falu, hogy sikerült kiépíteni a csatornarendszert is.
Akadnak, akik egész évben itt laknak – tette hozzá Farkas László –, mások tavasztól őszig jönnek. Néhány helyinek munkát is adnak, hiszen a kertjeiket akkor is gondozni kell, amikor nincsenek itt. Anno sokan kritizáltak, hogy kiárusítjuk a falut az idegeneknek, ám ezt sohasem értettem: az ingatlanbefektetés hasznos a településnek, itt marad, minket gyarapít...

Magyarországon élő külföldi állampolgársággal rendelkezők száma

2000

153 125

2001

115 809

2002

116 429

2003

115 888

2004

130 109

2005

143 774

2006

156 160

2007

167 873

2008

176 580

2009

186 365

2010

200 005

2011

209 202

Forrás: Eurostat/SH-gyűjtés

Külföldi állampolgársággal rendelkezők száma 2011-ben

Németország

7 198 946

Spanyolország

5 654 630

Olaszország

4 570 317

Nagy-Britannia

4 486 644

Franciaország

3 824 828

Svájc

1 765 750

Belgium

1 162 608

Görögország

956 007

Ausztria

907 407

Hollandia

673 235

Svédország

622 275

Portugália

448 083

Csehország

416 737

Norvégia

368 475

Írország

361 557

Dánia

345 884

Luxemburg

220 705

Magyarország

209 202

Finnország

166 627

Ciprus

167 783

Lengyelország

47 261

Forrás: Eurostat/SH-gyűjtés