Még kér az állam: váratlan fordulat iskola-ügyben

Ez a váratlan fordulat még fideszes polgármestereket is meglepetésszerűen ért, ám Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke amondó: nincs ebben semmi meglepő. A tabi polgármester szerint készülnek a végrehajtási rendeletek az új törvényhez, melyekkel nem mindenkinek könnyű szembesülni...

– Várható volt – reagált a hírre Holovits Huba, Balatonföldvár fideszes polgármestere; az eleddig nemigen hangoztatott elképzeléssel ő is csak a napokban szembesült. Rögtön érthetővé válnak Marekné Pintér Arankának, az újonnan létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnökének minapi szavai. „A rendszer átalakítása olyan gyors és nagyléptékű feladat, melyet csak az önkormányzatokkal közösen lehet megvalósítani – hangoztatta egy rendezvényen. – Az állam partneri kapcsolatra törekszik az önkormányzatokkal.”

Partner, fizess? – A helyben beszedett adók mértéke alapján határoznák meg a tervek szerint, hogy egy önkormányzatnak milyen arányban kellene szerepet vállalnia az iskola-üzemeltetésből – folytatta Holovits Huba balatonföldvári polgármester. – Egy Balaton-parti kisváros, mint éppen Balatonföldvár, valóban összehasonlíthatatlanul jobb lehetőségekkel bír helyiadó tekintetében, mint például egy hasonló nagyságú Békés megyei település, ahol se idegenforgalom, se ipar. Balatonföldvár azzal az indokkal mondott le általános- és zeneiskolája üzemeltetéséről, hogy ez évi ötvenmillió forintba kerülne és ekkora összeget egyedül nem tudunk kigazdálkodni januártól. Az intézményt ma a környező falvakkal együtt tartjuk fenn, a társközségek e célra jelenleg még állami normatívát kapnak. Januártól azonban ezt feladatalapú önkormányzati finanszírozás váltja fel, megszűnik a normatíva, azaz Földvárnak, mint székhely-településnek egyedül kell beszállnia az iskola-működtetésbe annak ellenére, hogy a diákok közel fel nem balatonföldvári.



Rákérdeztünk, milyen közös teherviselési arányt tudna elképzelni; Holovits Huba úgy válaszolt: – Tíz, maximum harminc százaléknyi önkormányzati szerepvállalást, máskülönben újra kellene gondolni az egész szisztémát, korábbi döntéseinket.
– Amelyik településen magas a helyiadó-bevétel, ott az állam ezt beszámítja, azaz kevesebbel járul hozzá a költségekhez; így ésszerű – vélekedett Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a TÖOSZ elnöke. – Senki sem gondolhatta komolyan, hogy az önkormányzatokra egy fillér sem hárul ezután. Az állam eddig évente 400-420 milliárd forinttal járult hozzá az iskolafenntartáshoz, ami azonban 900 milliárdba került; a 480-500 milliárdos „lyukkal” mi lesz? Tabnak például nyolcvanmillió forintos költséget jelentett ez; az állam „elviszi” az iskolát, de a nyolcvanmilliót nálunk hagyja? Jó volna, de nem így lesz. Valakinek bele kell tenni a pénzt a rendszerbe, a TÖOSZ ezt régóta hangoztatja, legfeljebb nem mindenki figyelt ránk eléggé, vagy éppen Pokorni Zoltánra, a parlament oktatási bizottságának elnökére, aki ugyancsak folyamatosan hangoztatja: az átalakítás több forrással nem jár.

A párszáz lakosú Koppány-völgyi Kányában is fenn kell tartani valamiből az óvodát, az iskolát. A nagy adóbeszedési lehetőséggel rendelkező nagyvárosokat lehet, hogy nem érinti kedvezően, de míg eddig csak a saját iskoláikra költöttek (és alakultak ki emiatt aránytalanságok az iskolarendszerben), addig januártól kiegyenlítésre is fordítódik a pénzükből, hiszen a nagyváros nem azért szed be több adót, mert olyan kiváló, hanem az adottságainak köszönhetően és tőle húsz kilométerre is élni kell...