Közélet

2013.01.02. 10:29

Nem vesz, nem ad el: a devizahitel az évszázad átverése?

A „Léhmann-dogma” megtestesülését olvassa ki egy, az Echo tévének nyilatkozó ügyvéd a Kúria állásfoglalásának egy pontjából a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perek tárgyában. A friss kúriai vélemény a devizaperek tucatjait párhuzamosan vivő siófoki ügyvéd azon álláspontjával egyezik, miszerint a bíróságok nem az egész szerződést semmisítik meg, hanem csak a tisztességtelen feltételeket törlik belőlük, majd azok nélkül folytatódik a megállapodásban foglaltak teljesítése.

Fónai Imre

Léhmann György egyetért a tévé nyilvánossága előtt elhangzottakkal, azzal a megjegyzéssel: a jelek e közben arra vallanak, hogy a bankoknak (a PSZÁF hathatós segítségével) már készen áll a B után a C terve is arra, hogyan kerüljék el a tömeges pereket, pervesztéseket. A siófoki jogász szerint az árfolyamgát megalkotása volt a bankok és a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közös B terve, nem véletlen, hogy a bankszövetség és maga a PSZÁF-elnök is az elmúlt hetekben többször is szorgalmazta, hogy az adósok éljenek az árfolyam öt éve történő befagyasztásának lehetőségével. A parlament e közben december végéről március végére tolta ki ennek a határidejét, sőt, Orbán Viktor miniszterelnök arra biztatta a devizahiteleseket a minap: minél többen lépjenek be a rögzített árfolyam rendszerébe, mert a kormány nem tudja garantálni (nyilván a nemzetközi folyamatok... – a szerző), hogy a forint nem fog gyengülni...

Léhmann a „C-tervet” a Fővárosi Ítélőtábla nemrég született jogerős döntésében látja – az ugyanis megsemmisített egy kölcsönszerződést –, mely után devizaadósok tucatjai fordultak hozzá kérdéssel, de nekik is csak azt tudta mondani: – Ebből az következik, hogy a bankok által törvénytelen eszközökkel behajtott kamatokat soha többet nem látja az ügyfél, de a kölcsönösszeget, amit a kamaton felül nem fizetett még meg, hiánytalanul meg kell fizetnie a banknak. Feltehető: hamarosan hallunk majd arról, hogy közérdekű perek indulnak, talán a szerződések semmisségére irányuló kérelemmel együtt és így a bankok az eddig bezsebelt törvénytelen kamatok után tovább préselhetik az adósokat, akik azt gondolják, hogy megint velük tettek jót úgy, hogy még csak pereskedniük se kellett...

Perelni márpedig kell, ismétli el sokadszorra a devizapereket munkadíj nélkül vállaló ügyvéd, ami pedig a „Léhmann-dogmát” illeti, azaz hogy a Kúria friss véleménye egybecseng az általa hangoztatottakkal, arról azt mondja: – A devizaalapúnak „csúfolt” kölcsönszerződés az adósok számára minden tekintetben megfelelő akkor, ha a tisztességtelen szerződési feltételek megsemmisítésre kerülnek bíróságok által. Abból kell kiindulni, amiben a felek a szerződés megkötésekor ténylegesen megállapodtak. És az nem vitás, hogy bankok és az adósok abban állapodtak meg, hogy a svájci frank árfolyamához és kamatához kell igazítani a törlesztőrészleteket. Egyrészt az adósoknak be kell látni: azért kötötték svájci frankhoz a tartozást a forintkölcsönhöz képest alacsony kamattal, mert a forint inflációja miatti veszteséget így lehetett elkerülni. Másrészt a bankoknak be kell látni: azáltal, hogy a frank alapkamata 2009-ben a korábbi egytized, 2010-ben egyhuszad részére csökkent, ebben az arányban az adósok által fizetendő kamatnak is csökkennie kellett, illetve kellett volna.



Léhmann György egyébként legfrissebb perirataiban már hivatkozik a Kúria emlegetett decemberi iránymutatásaira. Arra is, miszerint „általános szabály, hogy a szerződéseket nem a használt kifejezések, hanem valóságos tartalmuk szerint kell minősíteni”. Így aztán szerinte a devizahitel-szerződés sem az, aminek mondják.
– A Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja, Varga István nyilatkozta a Magyar Rádióban: „A média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy amikor a hitelintézet úgy szerződik, hogy svájcifrank-alapon számolunk el, egy fiktív devizaműveletet hajt végre. Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.” A rádióriporter megjegyzése: „De hát ez az évszázad átverésének tűnik.” Varga válasza: az is.

Ezek is érdekelhetik