Közélet

2014.02.14. 07:45

Hatodoló: kivándorlásra készül a diplomás és a szakmunkás is

A nagyobb fizetés, a jobb munkalehetőség, munkafeltételek és életkörülmények miatt váltana a többség, de van, aki kalandvágyból indulna külföldre, viszont politikai-ideológiai okokból kevesen mennének.

Vas András

Judit lassan másfél évtizede külföldön él. Az ezredfordulón diplomázott a pécsi egyetemen közgazdászként, az utolsó évben elnyert egy svájci ösztöndíjat a világ egyik legnagyobb élelmiszerkonszernjéhez, ahol aztán munkát is ajánlottak neki. Három évig élt az ország német részén, majd az előrelépés miatt úgy döntött, Németországba költözik. Bár csaknem egy évig keresett a korábbi munkájánál komolyabb anyagi és szakmai lehetőséggel kecsegtető állást, végül egy komoly informatikai cégnél tudott elhelyezkedni, ahol eleinte határozott idejű, egy éves szerződéseket kötöttek vele, majd három év után véglegesítették.



– Az első években, amikor közeledett a szerződésem lejárta, mindig arra gondoltam, hagyom a francba a bizonytalankodást, s inkább hazajövök – emlékezett vissza a németországi kezdetekre. – Hiányzott Kaposvár, a család, a barátok, a volt évfolyamtársak, ám éppen utóbbiak beszéltek le róla, hogy hazajöjjek. Amióta véglegesítettek, igazából meg sem fordult a fejemben, hogy visszajöjjek. Főleg, amióta férjhez mentem, s babánk született: ma úgy tűnik, itt élem le az életem.
A fizetése jó nyolcszorosa a hazai átlagjövedelemnek – a somogyinak úgy tízszerese, az itthon hasonló munkakörben dolgozókénak duplája-háromszorosa... –, lakhelye, Nürnberg a Némethonban gazdag Bajorországon belül is elit helynek számít, s ma már oda kötik a munkatársai, barátai, beilleszkedett a német hétköznapokba. Még ha igazán németnek sohasem fogadják el, valamennyire mindig idegen marad, még német férjjel az oldalán is, ám még így is inkább azt az életet választja.
És egyre többen gondolkodnak hasonlóan: mérlegelik a külföldi munkavállalásnak induló, de sok esetben hosszabb letelepedéssel járó élet pozitívumait és negatívumait. Nemcsak, akik már úgy döntöttek, ilyen-olyan okok miatt, esetleg kalandvágyból Nyugat-Európában próbálnak szerencsét, avagy új életet kezdenek, hanem az itthoniak közül is mind többen. A gazdasági szakemberek és szociológusok által egyre aggasztóbb méretű kivándorlás ugyanis nem csökken,  egy friss kutatás szerint újabb százezrek tervezik, hogy külföldre költöznek.

Persze nem feltétlenül csak anyagi okokból. Akadnak, akik megromlott családi életük, esetleg a rossz közhangulat miatt kezdik fontolgatni, elhagyják az országot. Minél nehezebb valakinek az élete, annál könnyebben kezd el terveket szőni a nyugati életről. Tavaly januárban az akkor még nemzetgazdasági miniszter Matolcsy György félmillióra tette a külföldön dolgozók számát, a szakemberek ezt ugyan túlzónak találják: körülbelül 350 ezerre saccolják az elmúlt években külföldön szerencsét próbálókat. Ami még így is az elmúlt 60 év legnagyobb kivándorlási hulláma – az 56-os forradalom után cirka 200 ezren, az azt követő 30 év alatt mintegy hetvenezren hagyták el az országot.

És a hazai fiatalok közül egyre többen fontolgatják a kiköltözést, a 18–24 évesek közel fele már gondolkodott rajta, hogy elhagyja az országot, hatoduk pedig komoly terveket készít ezzel kapcsolatban: álláshirdetéseket böngésznek, kiadó albérletet keresnek, s utána néztek a tervezett célország munkavállalási feltételeinek.
– Angliába, azon belül is Londonba akartunk kimenni a barátnőmmel – mondta Szabolcs, aki két éve érettségizett Kaposváron, s azóta nem talált munkát –, ám egyre inkább Ausztria vagy Németország felé tendálunk. Közelebb van, könnyebb hazajönni, ha úgy adódik, és azt olvastuk az internetes beszámolókban, jobban megbecsülik a magyarokat, könnyebb az előrejutás, ha valaki jól dolgozik.
Szabolcs nem titkolja, elsősorban az anyagiak miatt váltana országot, idehaza minimálbérért tudna csak elhelyezkedni, kint 1000-1200 euróval kecsegtetik. Ha ketten mennek, akkor a lakhatás is olcsóbb, tudnának félretenni – az itthoni vagy az ottani további életükre...
– Most azt mondom, nem akarok kint maradni – állította –, de ki tudja, mi lesz néhány év múlva. Az egyik másodunokatesóm négy éve ment ki Írországba, az első két évben még tervezte, hogy hazajön, amióta két fokot feljebb lépett a cégénél, eszébe sincs visszaköltözni.

Nemcsak a fiatalok, a 18–40 éves korosztály is mind gyakrabban tekintget a Nyugat felé. Harmaduk már gondolkodott rajta, hogy országot vált, kilencedük  konkrétan tervezget. A célállomások közül Németország az első, ezt követi Nagy-Britannia és Ausztria, az okok között a leggyakrabban a nagyobb fizetés, a jobb munkalehetőség és a jobb életkörülmények hangzottak el, míg legritkábban az ország politikai-ideológiai állapota. Utóbbi pozitívum, nem úgy a kivándorlást tervezők társadalmi helyzete: az egyetemet végzettek hatoda komolyan tervezi, harmadában pedig felmerült már a külföldi munkavállalás lehetősége, a szakmunkásoknál ugyanez az arány, a munkanélküliek közül minden ötödik menne, ahogyan az elváltak is könnyebben indulnának. Némiképp meglepő, hogy az ország gazdagabb, nyugati részéből többen terveznek külföldi munkavállalást, mint a szegényebb vidékekről, igaz, ebben közrejátszhat, hogy számukra közel van Ausztria, s könnyebben mozdulnak, hiszen sok esetben el sem kell szakadniuk a családjuktól. Ami az egyik legkomolyabb visszatartó erő, amikor a végleges, vagy legalábbis hosszú időre tervezett kiköltözés szóba kerül.

Magyarok európai célországai (%)

Németország

37

Nagy-Britannia

20,5

Ausztria

12,5

Szlovákia

3,9

Spanyolország

3,5

Írország

3,4

Svájc

3,4

Hollandia

3,3

Olaszország

3,3

Más országok

9,2



Miért mennek a fiatalokat külföldre? (%)

Kitelepülést tervezők

Kitepelülést
komolyan tervezők

Nagyobb fizetés

85,4

90,1

Jobb munkalehetőség

74,7

82,8

Anyagi gondok

74,9

81,3

Jobb munkafeltételek

59,9

73,8

Jobb életkörülmények

66,3

70,3

Nyelvtanulás

44,7

50,7

Szakmai tapasztalatszerzés

35,3

46,7

Itthon nincs munkája

36,9

40,6

Mások jó tapasztalata

27,9

39,4

A partnere ki akar menni

22

24,7

Kalandvágy

20,4

22,2

Családi okok

12,6

21,4

Barátait követi

12,8

18

Politikai, ideológiai okok

3,5

5,2

A külfödre tartók társadalmi megoszlása (%)

Kitelepülést tervezők

Kitepelülést komolyan tervezők

Elváltak

44,8

19,5

Romló anyagi helyzetűek

40,9

19,2

Nélkülözők

40,5

19

Munkanélküliek

41,8

18,5

Idegen nyelvet beszélők

43,6

17,5

Nőtlenek, hajadonok

41,5

16

Tanulók

52,8

15,6

Egyetemi végzettségűek

33

15,6

Szakmunkások

34,3

15,3

Érettségizettek

37,3

15,2

18-24 évesek

46,5

14,9

Nyugat-dunántúliak

37,4

14,5

Budapestiek

30,4

13,8

Megyeszékhelyen élők

38,6

13

Közép-magyarországiak

37,4

12,1

Romák

35,4

9,4

18-40 évesek

32,7

11,7

Ezek is érdekelhetik