Devizaperek: 150 ügyvéd védi az államot, Léhmannt kihagyták

Augusztus 25-ig van lehetősége a bankoknak pert indítani a magyar állam ellen a júliusi adósmentő jogszabály értelmében. Amelyik bank nem perel, az beletörődik abba, hogy korábbi kamatemelései tisztességtelenek voltak. A pert indítók pedig ennek ellenkezőjét igyekezhetnek bizonyítani a Fővárosi Törvényszéken, gyorsított eljárásban.

Öt irodából álló konzorciumot, összesen százötven ügyvédet bérelt fel az állam e devizaperek intézésére – adta hírül a HVG. Öt ügyvédi iroda adott be ajánlatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghívásos pályázatára, s végül mindegyikkel szerződtek, mert az elvárt százötven fős ügyvédi gárdát egyik sem tudta külön kiállítani. Az országos ügyvédi kamarát a HVG tudomása szerint mindössze ketten keresték meg, hogy szívesen beszállnának a devizaperekbe. A lap arról is ír, hogy az állam 38 ezer forintban maximálta a százötven ügyvéd óradíját és az egységes fellépés érdekében külön tréningen készítik fel őket a gyorsított perekre.

A Magyar Nemzet e közben úgy tudja, az öt ügyvédi iroda közül három pénzintézetet is képvisel. Az újság szakértője szerint etikailag meglehetősen aggályos, hogy az egyik pillanatban még az adósokkal szemben a bankokat képviselik, s érvelnek amellett, hogy a kamat, költség, díjemelés tisztességes, majd a bankokkal szembeni perekben éppen ellenkezőleg látják, s a kamatnövelés tisztességtelenségét magyarázzák. Réti László, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint azonban összeférhetetlenségről csak akkor lehetne beszélni, ha az ügyvédi irodák a pénzintézetek közül pont a korábbi megbízóikkal állnának majd szemben.



– Már régen túl vagyok az ezerkétszázadik keresetindításon, továbbra is sor áll az irodám előtt, megmaradunk mi egymásnak, én és az ügyfeleim; és ez így van jól – mondta lapunknak Léhmann György siófoki ügyvéd. – Harmincnyolcezer forintos óradíj? Tisztességes ügyvéd maximum harmincezer forint összes munkadíjat kér, mint ahogyan a bíróság is ennyit állapítana meg például az esetben, ha kijelölt ügyvédről volna szó, a devizaperek alacsony perértékére való tekintettel. Hogy én még ennyit se kérek? Ez miért különleges? Nem ez volna a természetes? Nem úgy kellett volna meghirdetni az államnak is, hogy ki az, aki honszeretetből ingyen is bevállalja az állam, vagyis az adósok képviseletét? Ez pont egy olyan ügy, amikor ez elvárható volna. Ezért nem érzem nagy dolognak, hogy én ügyvédi munkadíj nélkül teszem a dolgom.

Léhmann is furcsállja, hogy az ügyvédek mindenféle etikai probléma nélkül nyugodtan képviselhetik egyszer a Bankszövetséghez tartozó bankot, másszor az ugyanahhoz a Bankszövetséghez tartozó pénzintézet ellen az adóst. A jogász úgy véli, nincs esélyük a perekben a bankoknak, mert egyiknek sem felelnek meg az Általános Szerződési Feltételei a tisztességesség követelményeinek.
– A bankok részéről pernyertességet csak úgy tudok elképzelni, ha a magyar állam jogi képviselői hiányos ellenkérelmeket terjesztenek elő. Mivel a pénzintézetek elkezdték beadni a kereseteiket, úgy látom, számítanak ilyen hiányos ellenkérelmekre. Ezt elkerülendő kész lettem volna beavatkozni a perekbe, tapasztalataim alapján pontról-pontra leírva, hogy mire kell figyelni a bankok elleni ellenkeresetek összeállításakor, ám sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a parlament által júliusban hozott jogszabály nem ad lehetőséget a beavatkozásra.

Somogyi pénzintézettel kezdődnek a bankperek

Egy somogyi központú pénzintézettel kezdődik a maratoni bankper-sorozat. Pénteken, fél tizenegykor, a Markó utcában a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet próbálhatja meg elsőként bebizonyítani, hogy igenis tisztességesen alkalmazta az árfolyamrést, és emelte a kamatot az ügyfeleknél egyoldalúan – írta honlapján a Fővárosi Törvényszék. A törvényszék honlapjáról az is kiderült, hogy most már 35 bank adott be keresetet a törvény által támasztott vélelemmel szemben. Kereset beadására augusztus 25-ig van lehetőségük a bankoknak. Köztük a néhány hete államosított MKB Bank, amely így beperli saját tulajdonosát, a magyar államot.