Közélet

2015.07.25. 07:00

Rapid régészeti munka a 67-es gyorsforgalmin

Együttműködve a településekkel helytörténeti feltárásokat végeznek a kaposvári múzeum régészei, akiknek a közeli jövőben a 67-es gyorsforgalmi út melletti feltárásoknál is akad majd munkájuk.

Vas András

Hiába a hőség, Molnár István, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze gőzerővel dolgozik a bárdudvarnoki temetőben a hajdani kolostor feltárásán: az immár második éve tartó munka az önkormányzat és a múzeum közös projektje. A közelmúltban több somogyi település is hasonló fába vágta a fejszéjét, s saját büdzséjéből áldozott a helyi történelmi emlékek rekonstrukciójára.
– Iharosban nemrég fejeződött be a templom feltárása – mondta Honti Szilvia régész-főmuzeológus –, a munkálatoknak köszönhetően alaprajz-szinten be lehet mutatni a hajdani épületet. Bárdudvarnokon tavaly a geofizikai vizsgálatokkal kezdődött meg a feltárás, beazonosították a helyszíneket, s így derült ki, hogy a szentély szinte teljesen elpusztult, a kolostorral viszont érdemes dolgozni.



A településekkel közös projektek mellett a különféle beruházásokhoz kapcsolódó régészeti munkák adnak munkát a kaposvári múzeum szakembereinek. Karád és Nagycsepely között a szennyvíz-program vonalában végeznek feltáró ásatásokat, s miután várhatóan a közeli jövőben megkezdődik a 67-es gyorsforgalmi út Kaposfüred és Somogytúr közötti szakaszának 11,5 tonnásra erősítése, illetve a települési elkerülőutak építése, így ott is lesz dolga a régészeknek.
– A próbafeltárások hamarosan megkezdődnek – folytatta Honti Szilvia –, s jelentősen megnőtt az értéke ennek a munkának, ugyanis a törvényi változás miatt a korábbinál kevesebb idő, maximum egy hónap jut csak a normál feltárásra.

Illetve valamivel talán hosszabb, hiszen az út megerősítése és az elkerülők építése két külön projektnek számít, azaz vélhetően a régészeknek is több idő juthat majd.
– A legfontosabb, hogy ne ősz végén vagy télen vonulhassunk a terepre – jegyezte meg a régész-főmuzeológus –, ugyanis az időjárás jelentősen lassítaná és nehezítené a munkánkat.

Főként, hogy a jelenlegi létszám nem is feltétlenül alkalmas egy-egy ekkora projekt levezénylésére, főként, hogy ideális esetben 3-5 hónapra lenne szüksége a szakembereknek. Akiknek idejét a terepmunkák nélkül is kitöltik a kötelező feladatok, vagyis a feltárások mellett a leletezés, dokumentálás. Illetve ezek egy része, az M7-es sztráda építkezésével kapcsolatos régészeti munkákból származó közel egymillió leletet például ugyan már nyilvántartásba vették, ám az anyag tudományos feldolgozása bizony lassan halad. Ennek ellenére örömmel fogadnak minden megkeresést, mely újabb terepmunkát jelenthet, jelen állás szerint Somogycsicsón is elkezdődhet egy közös munka az önkormányzattal.

– Elvileg a 245 somogyi település mindegyikén kezdődhetne ilyen feltárás – tette hozzá Honti Szilvia –, hiszen minden mostani falunak akad 2-3 ősi része. Csak elpusztult középkori településről vagy kétszázról tudunk, és akkor még az Árpád-koriakról nem is beszéltünk. Más kérdés, hogy sok helyen a mai településtől messzebb, külterületen lenne érdemes elkezdeni az ásatásokat, s ez nem éri meg, ugyanis a feltárt emlékek fenntartására nincs pénze a legtöbb önkormányzatnak. Ám így is akad 15-20 hely a megyében, ahol lehetne munkája a régészeknek. Minden attól függ, akad-e évente néhány százezer forintja az adott önkormányzatnak ilyen célra: mert a szándék minden érintettnél érződik, csakhogy a büdzsé sok helyen nem bírja el még ezt a pluszköltséget sem.

Ezek is érdekelhetik