Zergeboglár – a Dél-Mezőföld ritka növénnyel is találkozhatunk Kistápéi-lápréten

Tőle azt is megtudtuk, hogy a növény nagytermetű, 70-100 cm  magas, feltűnő megjelenésű boglárkaféle. Virágai kénsárgák, ránézésre mintha mindig bimbóban volnának. Ezek módosult csészelevek, melyek átvették a szirmok szerepét, ritkán nyílnak ki, az 5- 15 sziromlevél egymásra borulva marad, elrejtve a porzókat és a bibéket. A szirmok kicsik és akkorák, mint a porzók, mézfejtőkké módosultak, melyek a megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet, a nektárt termelik. A rejtett nektárt csak a virág speciális apró lapos kis legyei tudják elérni, melyek a zárt csészelevelek közé férkőzhetnek. A virágzás korai szakaszában a legyek a virágok belsejében táplálkoznak, pihennek és párosodnak, miközben beporozzák azokat. Érdekes, hogy a beporzó legyek lárvái a növény fiatal puha magvait fogyasztják. A magragadozó tevékenység ellen a zergeboglár a termését gyorsan beérleli, a kemény száraz magokat már nem tudják károsítani a legyek, így a magvak ragadozása korlátozott. A beporzást mindösszesen hat légyfaj végzi Európában. Ritkán kinyílhat,
ilyenkor más rovarok is elvégezhetik a beporzást. A magok július és szeptember között érnek, terjesztését a legelő állatok végzik, a magokat belülről szállítják, trágyájukkal terjesztik. Dél-mezőföldi állománya vegetációtörténeti érdekesség, kis populációja több szempontból veszélyeztetett. Élőhelyére negatívan hat a globális felmelegedés, a
legelő állatok hiánya, a szukcesszió. Megőrzése csak rendszeres aktív élőhelykezeléssel lehetséges. A zergeboglár 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.